Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

ladó pillérfejtéssel művelték le. A tervezett fejtőkalapácsos termelést nem szorgalmazták, mivel a kisterenyei üzemnél jól beváltak. A szénnel rakott csilléket egy 16 LE-s motorral meghajtott végtelen köteles szállítóberendezéssel szállították a felszínre s itt osztályozták: 0-20 mm aprószén, 20-40 mm diószén és 40 mm felett kockadarabos szénre. Az osztályozott szenet az újból kiépített 4 km-es kötélpályán szállították le Vízválasztóra. Egy kasba 5 q szén fért. A sodronykötélpályát Gusztáv-tárótól az új Főtáróig 1950-ben hosszabbították meg. Ezzel a pálya hossza 4902 méterre növekedett, legnagyobb magassági különbsége 151 méter, teljesítménye 60 t/óra volt. A 47 faállványon nyugvó kötélpálya meghajtását 45 LE-s villanymotor szolgáltatta. Megszüntették ugyanakkor a Gusztáv-tárói osztályozót és Vízválasztón a kazári osztályozó átépítésével új osztályozót építettek. A Szilváskő táró megnyitása 1953-ban volt, Vecseklő irányába 1955-ben a Vecseklő II. táró, az ún. „tehenes", majd 1960-ban a Medves-lejtősakna, a „gyökeres" kezdte meg a termelést. Gusztáv-tárók 1945-1969, Szilváskő 1953-1968, Vecseklő bányák (Medves-lejtősakna 1960-1969) 1955-1969 között működtek.

41 Jegyzet 1. Dornyay Béla: Salgótarján és a Karancs-Medves vidék részletes kalauza. Salgótarján. 1929.84. o. Salgótarjáni útikalauz. Salgótarján. 1981.41-43. o. Dzsida József: A Salgótarjáni Kó'szénbánya Rt. nógrádi szénbányászatának története. 1868-1943. Salgótarján. 1944.19., 21-26, 55.0. Magyarázó Magyarország földtani térképéhez. M-34-XXXII. Salgótarján. Bp. 1966.110. o. Théta-JK Kft. A nógrádi szénmedence bezárt bányáinak összefoglaló katasztere. 1996. II. 6,11. o. 2. Léderer Emma: Az ipari kapitalizmus kezdetei Magyarországon. Bp. 1952.96-98., 200. o. Nógrád vármegye. Szerk.: Borovszky Samu. Bp. 1911.613. o. Nagy Iván: Magyarország családai címerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pest. 1862.9. k. 492493., 12. k. 69-70.0. Pest. 1865. 3. Bán Imre: Az első magyar szénvasút keletkezése. Sopron. KBM. D. 622-78. Dzsida József. 1944. im: 29., 55. о. 4. Hegyi Kálmán: Nógrádi szénmedence bányászatának története. NTM. BK. Gysz.: 85.29. o. 5. Bán Imre. Sopron. KBM. D. 622-78. NTM. Adattár. 1631-74. 6. Salgótarján története. Szerk.: Szabó Béla. Salgótarján. 1972.99. o. NMLNmf. 11/1850. OLH.125.336.sz

. Théta-JK Kft. 1995. im: 13.0. A Magyarhoni Földtani Társulat munkálatai. Pest. 1863. II. K. 16-17. o. 7. NMLNmf. 5145/1850., 6087/1851. 8. Salgótarján története. 1972. im: 99-100. о. NMLNmf. 6436/1851., 6087/1851. 9. NML IV. 183.2. d. 28/1853. 10. Salgótarján története. 1972. im: 100. о. 11. OL. Z. 222.1. es. 1.SZ. 1853/416. 12. Bán Imre SKBM. D. 622-78. NTM. Adattár. 1631-78. Dzsida József. 1944. im: 29-30. o. Földtani Közlöny. 1897.27. к. 71-72.0. 13. OL Z. 222.1. es. 1.sz. 1855/231. Gazdasági Lapok. 1854. december 21. 14. OL Z. 222.1. es. 1.sz. 1855/410. 15. Nógrád megye története. Főszerk.: Balogh Sándor, én. II. k. 46-48. o. 564