Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)
ték 1870- 1871-ben a Nemti-Kisterenye közötti 4,24 km-es vasutat. Kezdetben a Ravaszlyuk nevű bányáig vezetett, ebből ágazott le 1,5 km hosszúság után a Kazár-patak (Kis-patak) vagy Kozma völgy felé a Borbála-táróhoz. A vasút innen továbbhaladva két irányt vett fel: az egyik vonalszakasz a Nemti-völgy dűlőbe a NKT bányáihoz, a másik vonal a mizserfai bányákhoz, illetve az Ortvány-bányához vezetett. 7 A társaság 1869-ben megnyitotta a Pál-aknát (Tőkés-pusztától D-re), mely 1885-ben 50 m mély volt, a széntelepét 1000 méter hosszú táróval tárták fel. 8 Az akna 1901-ben még működött. 9 A György-tárót a Pál-aknától D-re a Kalapati-tetőn hajtották ki. 1870-ben széntelepe 3-4 láb vastag (0,9-1,2 m) volt, munkálatait Hanisch Ede irányította szakmárként, ami tulajdonképpen „Schichfmeister^nek, azaz aknásznak felelt meg. A táró termelése 1870-ben 28 000 mázsa, 1872ben 103 000 mázsa volt. Pongrácz Ernő bányakapitány az 1870-es szemle útja során megjegyezte, hogy Nemti határában a kutatásoknál a MÁK 45-90 munkást foglalkoztat, mivel a nagyobb létszámot a mezei munkák lehetővé teszik. A termelt szenet Pestre és Egerbe szállítják szekerekkel. A kutatások nyomán több bánya nyílt meg a falu határában: Sarolta, Gusztáv, Antal, Új-Antal, Csibaj, Pálhegy és Gyula néven. 10 "• Gyula-tárót Dzsida József bányamérnök is megemlítette munkájában kis, primitív bányának jellemezve, ahol minden munkát kézi erővel végeztek. Szénvagyona 30 millió q volt. 11 A tárókkal megnyitott és a magasabban fekvő széntelepek után a mélyebben fekvő telepeket kezdték feltárni. Ez a munka már nagyobb gépesítést, valamint tőkeerőt kívánt a vállalkozástól. Ezeket a munkákat majd csak az ÉKI Rt. megalakulása után végezték el. Az 1873-as gazdasági válság nyomán a társulat csődbe került és feloszlott. Tagjai azonban hamarosan újból összeálltak egy újabb vállalkozás létrehozása érdekében. 12 A MÁK Rt. és Almásy Pál, gr. Károlyi Gyula, Léderer Sándor, Türr István és gr. Zichy Jenő a felszámolás alatt álló MÁK Rt. nemti bányaüzletéből, az alakulóban lévő „Nemti Kőszénbánya Társulat" számára megvették Károlyi György tulajdonát képező „György" bányatelkét. 13 Az 1874. május 4-én megalakult Nemti Kőszénbánya Társulat alapszabályait október 6-án hagyták jóvá. 14 . A Hamburgi-Angol-Német Bank, mint a Kisterenyei Kőszénbánya Társaság és a Nemti Kőszénbánya Társulat közös tulajdonosa szerepelt 1875-ben, mivel 1874. március 18-án szerződés révén megszerezték a Rosenthal-Némethy-féle szénjogokat. 15 A két társaság 1876-ban a Kisterenye-Nemti közötti vasút hasznosításra egyezményt kötött. 16 Az NKT 1877-ben haszonbérbe vette a gr. Károlyi György nevére adományozott, és azóta a gr. Károlyi György hitbizomány (1871) tulajdonában lévő Gábor-tárnát és István-tárnát, valamint a Győző-Simon (Stefan ?) bányatelkeket. A bányáknak két gőzgépe, 4 km hosszú keskeny nyomtávú külszíni és 1,5 km hosszú bányavasútja volt a normál nyomtávú vasúthoz. Termelése 1876-ban 179 650 q. 17 1877. április 30-án tartott bányatársulati gyűlésen az alapszabályokat módosították. 18 Az új vállalkozás azonban tőke hiányában képtelen volt termelését fejleszteni, ezért megváltás volt számukra a Magyar Országos Bank Rt. vásárlási szándéka. 19 A MOB Rt. 1881. augusztus 10-én szerződéssel átvette a Hamburgi-Angol-Német Bank szénjogait, a Nemti Kőszénbánya Rt. szénjogosítványait, illetve az összes bányabirtokot. A MOB Rt. 1887. november 9-én ruházta át ezeket a szénjogosítványokat az általa 1881-ben alapított Északmagyarországi Egyesített Kőszénbánya és Iparvállalat Rt.-re. 20 1895-ben már az ÉKI Rt. vette meg örökáron a községi birtokosok területére vonatkozó szénjogokat. 21 A századforduló után a Károlyi-hitbizomány 7,8 ha területtel bővítette a barnaszén feltárásra bevonható területét. 22 A hitbizomány szénterületét 1897-től bérelte az ÉKI Rt., majd 1925-től a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. tulajdonába került. Az 1930-as években Schréter Zoltán geológus járta be ezt a területet és a „Lázoldal"-tól ÉNY-ra húzódó mellékgerincen széntelepes rétegcsoportot figyelt meg. A gerincen kibúvó és ÉK felé lesülylyedő széntelepeket a Nemti-táróval már leművelték. A község határában volt egy már megkezdett táró is, amelynek hivatalos neve Nemti-táró volt. Az itt dolgozó bányamunkások azonban Ilona-bánya néven emlegették, míg csak létezett. Az új Nemti-tárót 1921-ben létesítették a József-akna szomszédságában felvetett széntáblára. Ezt az üzemet később a kerületi bányaigazgató - Haffner Ferenc - felesége után nevezték el Ilona-bányának. Tárószerűen érték el az I. telepet, s ereszkén indultak a telepben lefelé. Az ereszkén túli alapközlén telepítették a légaknát, melyet fúrólyuk mentén, felülről 422
