Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

örökáron a bányákat, a kőszénjogosítványokat pedig megváltotta. A szomszédos gr. Berchtold Antal féle birtok (Dugdel puszta=Krocsák puszta) alatti kőszenet a bank vette meg. Karancsalja: Krupp Hermann örököseitől az 1666 kh birtok alatti barnakőszenet a földbirtokkal egyetemben a MOB Rt. vette meg 1881-ben. Az ЕЮ Rt. a földbirtokot később eladta a kőszénjog megtartása mellett br. Pongrácz Györgyné Tschercassoff Máriának. Az úrbéresek kőszenét Némethy Kálmán balassagyarmati ügyvéd vette meg még 1869-ben, majd 1881-ben eladta a Hoffmann-Pulszky féle etesi bányatársulatnak. A szénjogokat már ez a cég adta tovább a MOB Rtnek. Schwarcz Ignác és birtokostársai a Winternitz Hermann örököseinek birtokai alatti kőszenet 1889-ben eladták az ÉKI Rt.-nek. Alexander Schöller bécsi vállalkozó Sándor tárója 1868-tól termelte a szenet, majd az ÉKI Rt. bérlete lett. Etes-Szánas-puszta: Kun család Szentiványiak birtoka alatti kőszénvagyonának kitermelési jogát 1880-ban Hoffmann Jakab és Pulszky Ágost vette meg. 1881-től a MOB Rt. tulajdonába került. Andrásfalva-Csókás-puszta: gr. Gyürky család birtoka alatti, illetve a Jeszenszky család birtoka alatti kőszenet az utóbbiak ingatlanával együtt 1881-ben vette meg a MOB Rt. Az 1869-ben keletkezett Jeszenszky Dániel csókási kőszénbányája is ekkor került át a bank kezelésébe. Kisterenye: a közbirtokosok szénjogát 1869-ben Gyürky Ábrahám gr. vette meg, majd termeltette a barnakőszenet. 1872-ben alakult meg a Kisterenyei Kőszénbánya Rt. s vette bérbe a kőszénbányákat. Felszámolás miatt jogosítványait, a működő ravaszlyuki szénbányát, a 4 km hosszú iparvasutat 1881-ben a MOB Rt. vette meg. A Társulat a vasutat 1885-ben Schwarcz Ármin és Krajcsovics Lajos mátrai helyiérdekű vasút kivitelező vállalkozóknak adta el azzal a feltétellel, hogy a HÉV vonal kiépülése után a társulat nemti és mizserfai szárnyvonalairól biztosítják a szénszállítás zavartalanságát Kisterenyéig. Nemti: 1869-ben alapították meg a Magyar Általános Kőszénbánya társaságot. 1874-ben gr. Károlyi György hitbizományi uradalmának kőszénkiaknázási jogát vette haszonbérbe: Almássy Pál, Károlyi Gyula, Léderer Sándor, Türr István, Zichy Jenő, Széchenyi Emil. Miután 1873-ban a vállalatot felszámolták, 1874. május 30-án Nemti Kőszénbánya Társulat néven alakultak újjá. Működése megszűnte után, 1881-ben a MOB Rt. vette meg birtokaikat és szénjogosítványaikat. Nemti úrbéreseitől Némethy Kálmán, majd a Hamburgi Angol-Német Bank vette meg a területeket. A MOB után 1895-ben került az ÉKI Rt. kezelésébe a terület. A Horthy bányatelep (Rákóczi bányatelep) a Károlyi hírbizománytól 1920. április 29-én bérbe vett területen keletkezett. Mátraszele: az 1389,5 kh nemesi erdőbirtokot, mely Csáky György és Csáky Rozália Komáromy Györgyné tulajdona volt 1850-ig, Felei László, majd Lázár József bérelte, 860-ban vette meg, aki mátraszelei lakos volt. Tőle került a Hamburgi Angol-Német Bank érdekeltségébe 1872-ben. A MOB 1881-ben vette meg. Ugyancsak megvették a Végh család, a katolikus egyház, valamint az iskola földje alatti szénjogokat is. Tóth kapcsos József, valamint György és János mátraszelei lakosok kőszénjogait 1921-ben, a Mátraszelei Kőszénbánya Társulat jogosítványait 1925-ben vette meg az SKB Rt. Mátranovák: a 918 kh területű Szabó Ferenc és gyermekei birtoka alatti kőszenet 1872-ben a Hamburgi Angol-Német Bank vette meg, majd 1881-ben a MOB Rt. kezébe került. Az úrbéresek telkei alatti kőszénjogot 1869-ben gr. Gyürky Ábrahám szerezte meg, jogutódjaival a br. Solymossy családdal 1896-ban az SKB Rt. kötött szerződést. Homokterenye: a kisbirtokosoktól 1872-ben a hamburgi bank szerezte meg a szénjogosítványokat, majd a MOB Rt. kezébe került a terület 1881-ben. Az ÉKI Rt. tulajdonába a terület 1887-ben jutott. 371