Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

SKB Rt. Széntermelése (1944. Január, december és 1945. Január) Bánya neve 1944. január q 1944. december q munkanap 1945. január q munkanap Székvölgy . . . ­. Margit 47 520 8 860 15 16 566 25 Gusztáv 99 000 12 115 10 17 638 24 Forgách 73 850 10 150 10 4 380 9 József 64 759 ­­2 664 11 Ságújfalu 121 377 13 706 11 2 170 5 Kőkút 59 270 10 059 9 ­­Kisfalud 25 775 ­­­­Jenő 137 076 8 019 10 10 871 25 Karancsalja 69 414 ­­­­Chorin I. 90 977 3 584 8 ­­(Kisterenye I.) Chorin II. 46 770 322 3 ­­(Kisterenye II.) Irén 81018 3 411 8 7 540 15 Kistelek 137 920 7 820 8 ­­János II. 54 094 872 2 14 568 24 Ilona 62 720 5 644 8 ­­Barna 101 931 1617 4 ­­Déli 100 148 6 838 5 15 873 23 Gáti 4 470 1472 5 ­­Kazár 46 918 5 730 8 2 213 20 1 424 307 100 219 94 483 100 % 7,1 % 6,6 % Nógrád megyei szénbányák termelése 1946-ban 1. Ambrusvölgyi Kőszénbányászat Rt. Nádújfalu 11 880t 2. Becskei Kőszénbánya Vállalat Becske 4 620t 3. Cserháti Kőszénbánya Herencsény ­4. Eiler Kőszénbánya Ipolytarnóc 8150 5. Ipolyvölgyi Kőszénbánya Kft. Ipolytarnóc ­6. Kiskéri Kőszénbánya (Pázmány Péter Tudományegyetem) Kisbér 4 900 7. Mátyásbányai Szénkitermelő Bányavállalat Mátraszele 2 010 8. Nagybátony-Újlaki Egyesült Iparművek Rt. Nagybátony 111 000 9. Nógrádsipeki Kőszénbánya Vállalat Nógrádsipek ­10. Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. (Irén-t., Karancsalja, Kazár, Kisterenye, Mátranovák, Ságújfalu, Salgótarján, Zagyvaróna) 893 450 11. Váci Kőszénbánya Rt. Fodor Oszkár-féle kompasz. Iparügyi Minisztérium Bányászati Közigazgatási Szakosztály statisztikái. 583-586. o. UMKL.B. Közig. Az államosítás alól azonban voltak kivételek, melyek a szénbányászat mintegy 10 %-ára terjedt ki. Az Urikány-Zsil-völgyi Magyar Kőszénbánya Rt. brennbergi üzeme az 1928-ban kötött egyezmény szerint került szabályozásra. Az üzem nagy része osztrák területre esett és továbbra is részvénytársa­sági alapon működött állami felügyelet mellett. Az Első Dunagőzhajózási Társaság Pécsi Bányaigaz­gatóságának üzemei a potsdami egyezmény értelmében német tulajdonként átmenetileg a Szovjet­unió birtokába kerültek. A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. szénbánya üzemei állami kezelésbe kerültek, államosításukra az 1948LXXV. te. alapján került sor. Az alkotmány 1949-ben kimondta, hogy a föld méhének kincsei és a bányák az egész nép vagyonaként az állam tulajdonát képezik. 69

Next

/
Oldalképek
Tartalom