Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

vezetője azonban majd csak a fia lesz halála után. Chorin felesége és fia 1919-ben az antiszemitizmus erősödésekor kikeresztelkedett, de családi kapcsolatai révén részese volt annak a folyamatnak, melynek során az állami adminisztráció kereskedelmi, jogi és oktatási ágazataiban a zsidó származásúak minden szinten egyre kiemelkedőbb szerepet töltöttek be. A harminc kiemelkedő család közül legrégebben a bécsi bankárok szereztek nemességet, illetve bárói rangot. Legtöbben a későbbiek során a gazdasági életben kifejtett tevékenységükért, iparfejlesztésükért kapták a rangot. Legutoljára 1918. szeptember 16-án emelték bárói rangra csepeli előnévvel Weiss Manfréd fegyvergyárost. Chorinék azon családok közé tartoztak, akik sohasem folyamodtak királyi kegyért, holott gazdasági és társadalmi tevékenységük alapján ezt könnyen megkaphatták volna.

18 Az említett gazdasági csoport a legnagyobb nagytőkés családok, így: a Weiss, a Kornfeld, a Chorin, a Mauthner családok mellett a Bíró, a Fellner, a Goldberger családok összeolvadása révén jött létre. A Weiss családba nősült be Mauthner Alfréd, Kornfeld Móric és ifj. Chorin Ferenc is, aki később a vagyonkomplexum (79 vállalat) tényleges irányítója és az örökösök csoportjának legkiemelkedőbb képviselője lett. Id. Chorin Ferenc fián kívül három lánya is volt: Margit Söppkéz Sándorhoz, Irén dr. Heinrich Antalhoz, Ilona dr. Benedek László műegyetemi tanárhoz ment feleségül. Id. Chorin Ferenc alakját képek, szobrok, plakettek is megörökítették. Ezek egy része örökségként a család tulajdonában maradt, az SKB Rt. igazgatósága által készíttetett szobrot a salgótarjáni igazgatósági épület előtt állították fel 1927-ben. 1949-ben került helyébe id. Szabó István „Bizalmi férfi" szobra. A város megrendelésére Miklósi Mutschenbacher Ödön festette meg portréját 1928ban a városháza tanácstermébe. Horovitz Lipót (1871-1917), Balló Ede (1859-1936) portrét festett, Ligeti Miklós ( 1877-1944) szobrot készített Chorinról. Felesége portréját Lotz Károly (1839-1904) készítette el. A salgótarjáni szobrát Beck Ö. Fülöp (1873-1945) alkotta.

19 Posztamensén a következő felirat hirdette Chorin nagyságát: „Alkotásai ércnél maradandóbban őrzik emlékét." Salgótarjánról azt hirdette, hogy „még Nógrádban szén lesz, addig mindig a salgótarjáni bányászat lesz fő bázisa a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt.-nek". Jegyzet 1. Litschauer Lajos: Emléklapok. Dr. Chorin Ferenc nyolcvan éves. In: Bányászati és Kohászati Lapok. 1922.15. sz. 233.0. OL Z. 248.1. cs. 2. sz. 2. Zsidó Lexikon. Szerk.: Újvári Péter. Bp. 1929.170. o. Pallas Nagy Lexikona. IV. k. 335. o. Új Idők Lexikona. 5. k. 1303-1304. o. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkássága. 1983. II. k. 54-58. o. Hasonmáskiadás. 19801981. Új Magyar Lexikon. Bp. 1960.

1. k. 443. o. Komlós Aladár: Magyar-zsidó szellemtörténet a reformkortól a holocaustig. Bp. 1995.

1.17-18., 126.0. 3. Magyar Életrajzi Lexikon. Bp. 1967.

1. k. 285. o. Pallas Nagy Lexikona, lm: 335. o. Szinnyei József. 1893. lm: 56. o. Litschauer Lajos. 1922. lm: 232. o. OL Z. 248.1. cs. 2. sí 4. Magyar Életrajzi Lexikon. 1967. lm: 285-286. o. Litschauer Lajos. 1922. lm: 232. o. OL Z. 248.1. cs. 2. sz., 3. sz. Pesti City. 1935. február 5. Gratz Gusztáv: A dualizmus kora. Bp. 1934.

1. k. 210. o. 5. Szinnyei József: 1893. lm: 56. o. 625