Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

és eredményről nem mi vagyunk hivatottak végleges ítéletet mondani, hanem az idő és a történelem."

1 A család és az indíttatás Családjából az első ismert ember a nagyapja, Chorin Áron. A későbbi aradi főrabbi 1766. augusztus 3-án a morvaországi Weisskirchenben született, vagyontalan családban. Teológiai tanulmányait a nagymartoni talmudiskolában - jesiván - majd Landau Ezekiel tanítványaként Prágában végezte. Meglehetősen korán, 17 évesen megnősült, kereskedői pályára lépett, bár tehetsége és képzettsége másra predesztinálta. Később az üzleti élet sikertelenségeinek hatására elfogadta az aradi hitközség meghívását, és 1789-től rabbiként élt a városban. Aradon vált felvilágosodott szellemű vallásreformerré, a zsidók emancipációs mozgalmának egyik előfutárává. A modern Európa felé kezdték vezetni a hazai zsidóságot azok a rabbik, akik Csehországban ismerkedtek meg a német-zsidó felvilágosodással. „Az ókorból a felvilágosodásba vezető lépést, az első lökés hatása alatt, a XIX. század első éveiben Chorin Áron tette meg. Erős egyéniség, tiszteletre méltó, magányos alak, sorsa az úttörőké." Hitéleti tevékenysége, szabadelvű, héber nyelven írott vallásos elméleti cikkei, tanulmányai főleg az ortodox zsidóság támadását vonta magára. Első röpirata 1789-ben jelent meg. A Prágában 1803-ban megjelentetett „Emek ha Sóvé" с könyvében már nyíltan reformernek vallotta magát. Ezek után 1805-ben Óbudán tanainak visszavonására akarták kényszeríteni. Reformeszméit azonban nem tagadja meg, 1818-ban állást foglal az ún. Hamburgi templom vitában. Aradon főleg a világi iskolaügy és az iparoktatás - szakiskola - terjesztése körül fejtett ki jelentős tevékenységet. Több filozófiai könyvet írt német és héber nyelven. Aradon hunyt el 1844. augusztus 24-én. Chorin Áron fia, Károly Zachariás (1801-1868) Aradon volt orvos. Felesége a bécsi születésű Gottlieb Johanna (1803-1862). Gyermekei közül Zsigmond (1832-1875) orvosként dolgozott szülővárosában. Ferenc 1842. május 11-én született Aradon.

2 Chorin Ferenc életútját vizsgálva, a nagyapja által vallott eszmék megvalósítója áll előttünk. Chorin Ferenc politikusi pályája A gimnáziumot az aradi minoritáknál végezte, majd a pesti egyetem következett. Életrajz írói szerint néhány szemesztert Bécsben végzett. 1866-ban Pesten lett jogász, ügyvédi gyakorlatot folytatott, majd a vizsgák letétele után 1869-72 között Aradon lett ügyvéd.

3 Közéleti pályafutása szülővárosában kezdődött meg a biztos családi háttér birtokában. A jogi irodalomban kifejtett korai munkásságával hamar felhívta magára a figyelmet. Országos feltűnést keltett ugyanis a magyar jogélet és igazságszolgáltatás reformja ügyében az aradi ügyvédi kar nevében készített emlékirata. Chorin Áron, a nagyapa szellemisége, vitázó hajlama párosult a fiatalember ambiciózusságával, mely élete végéig sajátja maradt. Simonyi Lajossal együtt 1868-ban megalapította az aradi Szabadelvű Pártot. Atzél Péter főispáni kinevezése után 1871-ben a „város beküldte" az új magyar parlamentbe Csemegi Károllyal szemben. ..Az egész ország kíváncsian várta, hogy ugyan micsoda nagy jogász talentum vagy szónok lehet az, aki majdnem gyermekkorban lebírta Csemegit, - nem Magyarország, de az egész világ - akkor legnagyobb jogtudósát? És a fiatal Chorin általánosfeltűnést keltett ilyen várakozás után is a képviselőházban " - írta Gratz Gusztáv.

4 Kedvezőtlen helyzetben volt azonban, mert a hároméves ciklusból csak rövid idő volt hátra, hogy tehetségét is bebizonyítsa, mégis eredményes munkát tudott végezni. Az első beszéde az igazságszolgáltatás reformjáról szólt s gyakran vett részt a bűnvádi perrendtartás előkészítő munkálataiban. A balközép Tisza Kálmán híveként jelent meg a képviselőházban, de az új választásokon, 1872-ben a Deák Párt legnépszerűbb jelöltje, Ráday Gedeon gróf kibuktatta azon a hírhedt Lónyay-választáson, ami magának Lónyaynak a bukását is előidézte. Ismét ügyvédi munkába temetkezett, s hamarosan az aradi ügyvédi kamara alelnöke lett 1874-ben. Egy év múlva ismét aradi képviselőnek választották, kö621