Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

nyáinak műszaki fejlesztése. A termelés látványosan emelkedett: 1882: 2,9 millió q, 1884: 4,9 millió q. A vállalat a 19. századi működésének legmagasabb termelését 1888-ban érte el 5,9 millió q-val. A pénzbevételek növekedésével megszilárdult a vállalat pénzügyi helyzete, úgyhogy minden forgalomban lévő részvényre 20 forintot fizettek vissza a részvényeseknek. Feldmann magánélete is tartalmaz érdekes vonásokat. Házasságából négy gyermeke született. Legidősebb fia, Hugó banktisztviselő lett, agglegényként, szegényházban végezte életét. Leánya, Ilona apja titkárnője volt, azonban fiatalon elhunyt. A fiatalabb fiú, Gyula tanszergyárat vezetett, de érdeklődésének középpontjában a zene állt. Tehetséges zongoristának tartották kortársai. A gyár az első világháborúban tönkrement, vagyonát elvesztette. Fia, Károly orvosi, filozófiai tanulmányokat folytatott, majd az SKB Rt. tisztviselője lett. Tőzsdeügynökséggel is próbálkozott, azonban itt is megbukott. Bécsben érte családjával az Anschluss, az utolsó pillanatban az USÁ-ba emigrált. A philadelphiai zeneakadémia tagjaként vonult nyugdíjba. Fia, János idehaza magyarosította nevét Bodóra, ny. presbiteriánus lelkészként Kaliforniában telepedett le. A legfiatalabb leány, Malvina házasságából két fiú született, az idősebb szintén az USÁ-ban élt. Feldmann G. Károly 1889. november 6-án hunyt el. Halála előtt még a pesti zsidó kórház javára 5000 forintos adományt tett. November 8-án temették a Bálványos utcai családi házából. Az SKB Rt. alapítása óta vezérigazgatója, elnöke, vezető szelleme volt, munkáját az utód dr. Chorin Ferenc folytatta. Irodalom 1. Lengyel György. Egy gazdasági vezető portréjához. In: Bányászati és Kohászati Lapok. 1990.1. sz. 50-51. o. 2. Egyenlőség. 1889. november 10.9-10. o, 3. Szabó József: A Salgó-Tarjáni Kőszénbánya Rt. bányászatának leírása. In: Math. És Természettud. Közlemények. 1873. XI. 84.0. 4. Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. és konszern vállalatai. M0L. Levéltári leltárak. 43. Bp. 1968.8. o. 5. NTM. Adattár. 88.141.311. John Bodo adatai Feldmann G. Károlyról. 6. Soproni KBM. 622-78. Bán Imre: Az első magyar szénvasút keletkezése. 7. Révai Nagy Lexikona. Bp. hasonmás kiadás. 1993.14. k. 430-431. o. 8. Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Igazgatósági és felügyelőbizottsági jelentése. 1917. Bp. 1918. IV.V. o. 9. Nógrádi Lapok és Honti Híradó. 1889. november 10. 10. Vasárnapi Újság. 1889.45. sz. 738. o. 3. Id. Chorin Ferenc dr. (1842-1925) A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. második megalapítója Kornfeld Zsigmond, Lánczy Leo és Weiss Manfréd után a múlt század Magyarországának, a kiegyezés utáni idők kiemelkedő alakja távozott 1925. január 20-án az élők sorából. Id. Chorin Ferenc a gazdasági elithez tartozó nagytőkés család megalapítója, a magyar finánctőke egyik legjelesebb képviselője volt. A politikai és gazdasági életben egyaránt jelentős szerepet játszott alakja. Emberi magatartása, közéleti szereplése alatt is csorbítatlanul megőrzött erkölcsi integritása révén a napi politikai csatározásokon felül tudott emelkedni, személye súlyt és értéket jelentett. Nevéhez a magyar gyáripar, az ipari termelés és ennek sorában legfőképpen a nógrádi barnakőszén-bányászat fellendítése fűződött. Litschauer Lajos a bányászati szaklapban ezekkel a szavakkal üdvözölte a 80. évét ünneplő Chorin Ferencet: „Erről az egyéniségről, erről a munkáról 620