Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)
mint konkurens vállalat nem jöhet szóba. Szénterülete 5200 kh, szénvagyona 24 millió q.'^ Az 1913-as veszteséges üzemmenet után drasztikusabb lépések következtek. Az alaptőkét 40%-kal leszállítják, 6 millió korona 6%-os elsőbbségi kötvényt adnak ki. Az igazgatóság azt javasolta, hogy az elvont 400 000 koronát a veszteségek fedezésére, az elsőbbségi kötvényeket pedig a tartozások kifizetésére és újabb fejlesztésre fordítsák. Az új emissziót a Sécurité de Paris Assecuranze Generale francia biztosító társaságnál helyezik el. A közgyűlés minden előterjesztést elfogadott. 22 1914 február 27-én az alapszabály módosítást a következőkben fogadták el: 1. Az 5000 db egyenként 200 korona névértékű társulati részvényt 120 korona névértékre csökkenti le, melynek révén az 1 millió korona alaptőkét 400 000 koronával leszállítja. Az alaptőke így 600 000 korona marad, amelyet 2500 db egyenként 120 korona névértékű bemutatóra szóló törzsrészvényre és ugyancsak 2500 db egyenként 120 korona névértékű bemutatóra szóló elsőbbségi részvényre osztják. 2. A részvénytársaság 600 000 korona összeg erejéig 1200 db egyenként 500 korona névértékű 6%kal kamatozó, bemutatóra szóló, 30 év alatt visszafizetendő elsőbbségi kötvényt bocsát ki. 23 A közgyűlés új igazgatósági tagokat is választott Sebestyén Arthur, Веку Béla, László Arnold dr., Fehérváry Kálmán dr. személyében. Ugyanekkor megszüntette: Pallós Ignác, Basch Miksa, Havas Gyula, Török Zoltán igazgatósági tagságát. 24 A pénzügyi válság ellenére a bánya már egy meglehetősen felszerelt üzem volt. A földalatti bányavasútja 4,5 km, a külszíni pálya 1,2 km hosszú volt, melyen lóvontatással szállítottak. Volt még egy 9,3 km hosszú gőzüzemű, keskeny nyomtávú ipari vasútja. Siklópályájának hossza 400 méter. Volt egy gőzkazánja, egy villamos mozdonya, két gőzmozdonya, 82 db bányacsilléje és a kutatásokhoz 3 db mélyfúró berendezése. Osztályozója gőzenergiával működött. A bánya termelése 43 560 q volt. A bányaüzem igazgatója, dr. Weszely Tibor, a gondnok Béky A. Béla, a tisztviselők: Ambrózy Margit könyvelő és Grafik Gyula hivatalnok. 25 A csőd azonban ott lebegett a vállalat felett. 1916-ban már Goldberger Gábor bérlőnek adták át a bányaüzemet s ezzel a cég beltagja lett az újpesti vállalkozó. A változás érintette a vezetés összetételét is: Neumann Fülöp pozsonyi bányavállalkozó 12 000 koronával, Gross Benjamin bányavállalkozó 5000 koronával és Benedikt Fülöp pozsonyi bányavállalkozó 5000 koronával lépett a kültagok sorába. 26 A bérletbeadás sem oldotta meg a bányaüzem helyzetét, 1917-ben kénytelenek voltak bezárni. 1918. április 14-én pedig a részvénytársaság feloszlott. 27 Vitális István 1940-ben a társulatról azt tudta csak megállapítani, hogy a Romhány pusztán termelt barnaszenet gyenge minőségénél fogva nem lehetett értékesíteni. 28 Vitális Sándor 1942-es jelentése az utolsó hír a bányáról, ekkor Reiner Rezső losonci lakos ajánlotta fel a kisromhány-pusztai szénbányát, illetve a szénjogi szerződéseket az SKB Rt.-nek. Vitális az elhagyott Mária-tárót megtekintve állapíthatta meg, hogy a salgótarjáni III. telep kibúvására telepített bánya a Magas-hegytől DNY-ra fekszik és remélhető szénvagyona oly csekély, hogy szerződéskötése nem javasolt. 29 A bánya működésének ismert adatai Év Munkások száma Ebből Munkások közül Termelés külszínen fóldalatt összesen vájár telepített községi q 1910 22 1911 55 1912 66 58 124 39 32 92 1913 43 62 105 4ö 17 88 .1914 38 71 109 49 29 80 43 560 1915 14 8 22 6 10 12 1916 39 41 80 + 29 49 31 1917 53 45 98^ 29 63 35 A munkások között a hadifoglyok száma 15. ++ A munkások között a hadifoglyok száma 11. 606
