Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)
4.2.3. Felső-Tarnai dombság Nádújfalu A kistáj 400 méter tengerszint feletti átlagmagasságú, erősen tagolt dombság. A terület nagy részét felsőoligocén üledékes kőzetek építik fel, a pannon vulkanizmust csak kisebb bazalttakaró romok, telérmaradványok jelentik. A Mátra hegység északnyugati lábánál, a Zagyvától mintegy 1 km távolságra a Magos-verő (344 m) nyugati lábánál fekszik a község. 1950-től Heves megyéből Nógrád megyéhez tartozik. Zmeskál Zoltán 1901-ben ajánlotta fel felesége, gr. Pongrácz Ludmilla birtoka alatti kőszén kitermelési jogát az SKB Rt.-nek. A 2700 kh birtok két részből állt: az Emberes-völgyből és Iván-pusztából. A terület bejárása során a geológusok nem reméltek értékelhető mennyiségű barnakőszenet. Hivatalosan 1912. október 18-án állapították meg ezt a tényt. A község határában, a szénkonjunktúra idején 1922-ben alakult meg a Nádújfalusi Kőszénbánya Társulat, s kezdett hozzá a szénbányászathoz. Bacsó József és Káldor Árpád budapesti székhellyel jegyeztette a vállalatot. Káldor Árpád Sopron-Brennbergben vezette korábban a szénbányászatot s miután Nádújfalu több mint 3000 holdnyi területén szénjogot szerzett, három széntelepet nyitott fel. A Nádújfalu I. védnevű bányatelken létesített Istenáldás-táró 1922-ben már szerepelt termelési adatokkal a bányászati statisztikában. A Zagyva-völgyétől nyugatra húzódó Kőbánya hegy (385 m) keleti oldalában volt a táró kihajtva. Schréter Zoltán szerint a Zagyva K-NY-i szakaszától északra eső területen a széntelepes rétegcsoportjelentékeny kiterjedésben fordul elő. Keletről Nyugat felé haladva az Istenáldás táró környékén széntelepes rétegcsoport külszíni előfordulására akadtak. Az egykori táró helyszínén, a domboldalban az alsó széntelep bukkant ki a felszínre. Fölötte széntelepes homokkő rétegeinek alsó részében a középső (II.) széntelep települt, melynek jó feltárása is látható volt még a harmincas években. Schréter tanulmányútja során régi tárók nyomaira is bukkant a telepen. 1 Az Istenáldás-táró termelési eredményei a következő képet mutatják: 1919-ben 36 000, 1922-ben 36 200 (Vitális I. szerint 224 466 q), 1923-ban 64 170, 1924-ben 27 948 mázsa. Káldor Árpád mérnök, budapesti lakos sógora volt Bacsó József zagyvapálfalvai lakosnak. Bacsó 1881-ben született Salgótarjánban, apja Bacsó Román János mészáros volt. Budapesten, Lőcsén, Körmöcbányán tanult. Bányamérnök, bányatulajdonos. 2 Vállalkozásuk nehezen indult meg, a Budai bányakönyvben beiktatott Andor védnevű bányatelkükön lévő Istenáldás-táró 1922-ben eladó volt. Április 11-én a Kőbányai Szénkereskedelmi Vállalat vevőnek jelentkezett. 1922. június 3-án dr. Leidl Henrik és társa fa- és szénkereskedő Budapestről kereste fel Káldort, hogy a bányatelek átvételéről tárgyaljanak. 1922. július 12-én a Vulkán Szénbehozatali és Kereskedelmi Vállalat vásárolt 500 q szenet a vállalattól. Augusztus 5-én a Weisz és Vidor budapesti szénnagykereskedő cég vásárolt 500 q barnakőszenet. A próbavásárlásnak számító tételek után a Weisz cég reklamált, mert az I. telepi szenet igen rossznak találták. 3 Vitális István 1943-ban keltezett jelentésében Homokterenyének Neművel határos csücskében határozta meg Káldor és sógora Bacsó új táróbányászatának helyszínét. Itt 1-1,2 méter vastag I. telepi szenet fejtettek. Az évi termelést 220-280 000 q-ra becsülte. 4 Az 1939-ben kiadott monográfiájában Vitális szerint Nádújfalun 1919-ben 36 000 q-s termeléssel indult szénbányászat s 1924-ben már elérte a 224 466 q-s eredményt. A bánya hamarosan megszűnt. 5 Az 1925. december 31-én felvett leltár egy kis, gyengén felszerelt vállalkozást mutat, mely előrevetíti árnyékát a később jelentkező gondok forrásaként. 6 A kimutatás szerint a vállalkozásnak egy irodaépülete, egy raktárhelyisége, egy kovácsműhelye, egy lakóépülete, egy altiszti és egy felvigyázói épülete volt. Szállítópályáinak hossza 1410 méter, 600 mm-es nyomtávú vágánnyal a lejtősaknában és a táróban, valamint 290 méter hosszú külszíni és Istenáldás-táróbeli vasút. Ezenkívül volt egy-egy lakásuk Mátranovákon és Homokterenyén is. (Az Istenáldás-táró Homokterenyétől délre feküdt.) Technikailag is gyengén volt a bánya fel-szerelve: volt vitlája, vízemelő szivattyúja, 3 db egyenáramú villamos motor, kétlépcsős centrifugál szivattyú és egy dinamó. Szállítóberendezése 37 db vasalt facsilléből (0,5 m 3 ) 1 vascsil569
