Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

A Salgótarján és Vidéke című hetilap 1913-ban hirdetésben közölte, hogy a bányánál porszén eladó, valamint 4 teherszállító kocsi (3 db 15 q-s, 1 db 10 q-s).

21 A Károly bányatelep a Somoskőújfalusi Kőszénbánya Pázmándy Károly és Társa betéti társaság néven is szerepelt, ezt vette át dr. Slama Ferenc 1911-ben. Zárgondnoka Holcsek Ferenc volt, meghatalmazottja itt is Pázmándy Károly, 1914-ben Klein Károly. A bánya 12 munkást tüntetett fel a statisztikában 1,8 km-es földalatti és 0,2 km-es külszíni vas-úttal. 1916-ban itt is Perlbok József szerepelt megbízottként. A bányatelek csak 1917-ben került a MS Bank tulajdonába.

22 Vitális István 1919-ben 45 130 q barnaszenet, 1924-ben 51 309 q barnaszenet említ termelési adatként.

23 Ezek után a termelés megszűnt. Breyer Ignác 1924-ben 376 kh területen ajánlott fel kutatási lehetőséget az SO Rt.-nek, mivel azonban a terület a trianoni határon túl feküdt, nemleges választ adtak.

24 A somoskőújfalui határban tehát 1909-1912 között Pázmándy Károly, majd a brünni cég s végül a Szegedi Szeszipari és Kereskedelmi Rt. kezében működött szénbánya. A SZSZK Rt. termelésének adatai:

25 1918: 3000, 1919: 45 130, 1920: 127 569, 1921: 182 592, 1922: 137 238, 1923: 118 647, 1924: 51 309 q. Összesen 650 000 q szenet termeltek ki ebben az időszakban. A szénvagyon teljes kimerülése folytán 1925-ben a bányatelket törölték a nyilvántartásból (72,19 ha). 1926-ban a Sebaj-bánya Somoskőújfalu visszacsatolásakor Salgótarjántól ismét Somoskőújfaluhoz került.

26 Még ugyanazon év május 29-én megjelent „Hirdetmény" arról tudósított, hogy a Szeszipari és Kereskedelmi Rt. tulajdonát képező és a Sebaj bányatelepen lévő összes ingóságokat 1926. május 31-én nyilvánosan fogják elárverezni. Kalapács alá kerültek: használt bútorok, irodaberendezések, bánya felszerelési tárgyak, szerszámok, szivattyúk, fúrógarnitúra, hintó, kocsi, tizedes mérlegek, lószerszámok és egyéb ingóságok.

27 A MS Bank 1927-ben 1200 holdra szóló bányajogosítványát ajánlotta fel az SKB Rt.-nek. (A szegedi cég 1918. szeptember 30-án MS Bankkal kötött szerződésben elállt a Károly és József bányatelek haszonbérletétől.) Az SKB Rt. értéktelennek tekintette a területet, egyedül produktívnak a Rima medvesi területét tartotta. A Kercseg tető alatti részt a szegedi cég már leművelte.

28 Az már bizonyosnak látszik, hogy egy másik somoskőújfalui produktívnak látszó területet 1923ban lefoglaltak a Krúdy testvérek 12%-os terrágium fejében. 1925-ben a Krúdyak 47 278 q, 1926-ban 56014 q barnaszenet termeltek ki területük alól.

29 A Medves nagy bazalt-takarója és a hegyhát nyugati oldalán Salgó-Somoskő között a Somoskőújfalu felé vezető hatalmas eróziós völgy végén a fedetlenül maradt széntelepek kisebb-nagyobb pászmákra és rögökre töredeztek, megroggyantak és lecsúsztak. Somoskőújfalutól keletre nyíló eróziós völgyben Somoskőtől délre egy helyen 2 méteres széntelep bukkant elő. 1920-ban a területet 390 000 m

2 nagyságúra, a szénvagyonát 5-6 millió q-ra becsülték. 1926-ban Krúdyék egy bányatelket (három kettős bányamértékből és egy határközből) kaptak Szent László védnév alatt. A bányát azután eladták Kenyeres Miklósnak, aki 1931 márciusáig folytatott széntermelést. A széntelepből napi átlagban 3 vagont termeltek ki, amit a MÁV vett át a somoskőújfalui állomáson. A bányából a vasúti állomásra a kőbányák iparvasútján szállította Kenyeres a szenet „peaga", azaz közös használati jog alapján. A kőbánya rakodóján ürítették a vagonokba a kitermelt barnaszenet. 1931. március elején Kenyeres Miklós beszüntette a szállítást, a bányát bezárták, leszerelték. Ezután a régi Pázmándy-féle bányát (Sebaj) szerette volna újranyitni, ezért kutatásokat végzett környezetében. Azonban a területet ő sem találta produktívnak.

30 A Sebaj-bánya még egyszer szerepelt a bányakapitánysági iratokban, amikor a felhagyott bányák alapos felülvizsgálatára került sor 1931-ben. Az indokot az szolgáltatta, hogy a bányát mikor felhagyták, az elhagyott aknát második-harmadik méterében lepadolták, majd csak a padozatra hányva a tömedéket az aknát a külszínnel tették egyenlővé, és a sorsára bízták. Az ilyen eljárásból származó esetleges súlyos baleset elkerülése érdekében 1934-től elrendelték a felhagyandó aknák teljes betömedékelését, a nyitva álló üregeket és régi aknákat is.

31 552