Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)
Hoffher cég az SKB Rt.-nek eladta a Szt. László, Szt. István és Szurdok bányatelkeket. 18 1934. október 30-án Hoffher Al-bert elhunyt. 19 Szentes Ferenc szerint a MKV 1919-1926 között 121,92 ha területen 26 665,5 vagon szenet termelt. 1933-tól a Magyar Országos Központi Takarékpénztár (MOKTÁR) érdekeltsége lett a bányaterület, illetve a vállalat. Bányatelkei és bányái a következők voltak 20 : Mátyás bányatelek - Mátyás-bánya, Szent László bányatelek - Szt. István-táró, Szent István bányatelek - Szt. István-táró, Árpád bányatelek - Árpád-lejtősakna (Mátraszele-Salgótarján közúttól keletre egy kis szénpillért művelt. Csengői-lejtősaknával közös meddőhányója volt.) Az ÉKI Rt. mizserfai kerületének legjelentősebb bányája volt János-akna. Az Rt. az Angol Magyar Banktól vette meg a csibaji bányákat, melyeket kibúvásokra telepítettek s csupán a tárók szenének kimerülése után mélyítették le 1887-ben az aknát. A barnaszenet 123 méter mélységben érték el. Gőzerővel működtetett vitlákkal dolgoztak, így nem tudták egy-szerre működtetni a vízemelő és szállító berendezéseket. A pilseni Skoda művek 70 LE-s iker gőzgépének a gőzt 3 db 60 m 2 fűtőfelületű Rock kazán szolgáltatta 1928-ig. A víztelenítés és szellőztetés megoldása után kezdték meg az elővájást siklókkal és ereszkékkel. 21 János-akna neve összekapcsolódott az első villamos vontatású keskeny nyomtávú bányavasút megépítésével, mely nevében is 1892-ben az első volt hazánkban. A társaság János-akna kizárólagos villamos üzemű működtetését tűzte ki célul. Az egykori Monarchia határain belül Csibaj-Mizserfa közötti villamosmozdonyos szállítás időrendben a második volt, mert megelőzte - igaz csak néhány hónappal - a bleibergi Rudolf-aknán az 1860 méter hosszú altáró villamos vasúti vontatása. 22 János-aknán a szénbányászat 1928-ban szűnt meg, miután 36 millió q jó minőségű I. telepi szenet termeltek ki belőle. Még ugyanabban az évben az aknától 80 méter távolságra megkezdték az új I. sz. lejtősakna kihajtását. 23 Ugyancsak az SKB Rt. bányatelek vásárlásai között szerepeltek a MOKTÁR-tól vásárolt területen létesített kisteleki bányák. A terület a Mátraszelei Kőszénbánya Vasutat Építő Rt. bányatelke volt. Az 1922-ben alapított cég szintén a MOKTÁR érdekeltségéhez tartozott. Igazgatósági tagjai: dr. Bangha Gyula, dr. Metzler Jenő és Schimanek Emil voltak. Alapító tőkéje 2 millió korona (50 ezer pengő). 24 A község határában bányászatot folytató ЕЮ Rt. még 1921-ben a Tóth kapcsos Józseffel, majd 1925-ben a Mátraszelei Kőszénbányával kötött szénjogi szerződést, amely az SKB Rt.-vel történt fúzió után a vállalat kezébe került. 25 Továbbiakban a vállalat már nem szerzett szénterületet a községben, illetve a határban. Ellenben ingatlant vásárolt a Központi Váltóüzlet Rt.-től 1932-ben, 1929-ben pedig a mátraszelei kisgazdáktól. 26 A Csengői-lejtősakna a Zagyva völgyének keleti oldalában, Mátraszelétől északra feküdt. Telepítési ideje 1926, a Csengő és Csengő-segédvájás védnevű bányatelken, mely Árpád-lejtősakna ikerbányája volt. 1928-ban Róth Flóris véleményezte a Mátraszelei Kőszénbánya Rt. szénvagyonát, melynek során öt szén-termelésre alkalmas bányamezőt jelölt meg 27 : 1. Szt. István/bánya, I. telep termelésre érdemes. 2. Csukafarki szénmező, a volt SKB Rt. Lajos-tárójától keletre, III. telep. 3. Szőrös-puszta bányamezeje, Lajos-tárótól északra, III. telep. 4. Mátyás-bánya, Mátraszele községtől délre, III. telep. 5. Kistelek bányamezeje, I. telep. Mátraszelén Csukafark és Szt. István már lefejtett terület volt. Szőrös-pusztán a bányamezőben 150 millió q szenet tételeztek fel. Mátyás-bányának feltárt szénmezője gyenge minőségű szenet tartalmazott, 1,2 millió q mennyiségben. Mátranovák közelében feltárt kisteleki területen 1,4 millió q szénvagyont tartottak lehetségesnek 180 méteres mélységben. Aknaszlatinai György Albert a Mátraszelei Kőszénbánya Rt. műszaki tanácsadójának közlése szerint a területet azonban átadták az SKB Rt.nek. 28 Ha végigtekintünk a bányaterületen, az 1930-as állapotot a következőkben lehet rögzíteni: az Árpád-lejtősakna már leművelt üzem volt a III. telepben, összesen 702 600 q szenet adott. Határos volt az SKB Rt. Lajos-tárói művelésével. Szénvagyona már nem volt. A Lajos-tárók a székvölgyi III. telep folytatását fejtették. Összesen 769 300 q szenet termeltek ki, a maradékot mintegy 23 000 q-ra becsülték. A táró közvetlenül a mátraszele-mizserfai iparvágányba kapcsolódott. A maradék pilléren csak pár ember dolgozott. A Mátyás-táró a kazári határban dolgozott az előbbiekhez hasonlóan. Az SKB Rt. területéről oda átnyúló III. telepet művelte. Egy lóvasút és sikló kapcsolódott az iparvasút533
