Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)
vetett teleprészt tárt fel 10 millió q szénvagyonnal. A bányamező művelési területe Kazár községben feküdt - Déry Károly szerint 1881-ben mélyítették. A táró hossza 900 méter, az alapközle 1100 méter, összesen 2 km hosszú volt. A széntelep átlagos vastagsága 1,8-2 métert ért el, a kitermelt szenet siklókon és gurítókon juttatták az alapközlére, melyen a szállítást lovakkal végezték. A tárnából a csillék a rendezőtérre kerültek, ahonnan gőzmozdonyokkal továbbították a 7,5 km hosszú keskeny nyomtávú iparvágányon a zagyvái rakodóra. Az évi átlagos termelés 1 220 000 q volt, a legnagyobb termelést 1897-ben érték el 1 592 000 q-val. 1899-ig 19 067 000 q barnaszenet termeltek. A bánya szellőztetése az év legnagyobb részében természetes volt, utóbb a Ferenc-akna látta el a szellőztetést egy csatornás összeköttetés révén. Bezárásakor összesen 20 200 000 q barnaszenet hoztak a felszínre. 24 Forgách-akna az Ó-, Új- és Emma-aknák szénmezejét, mely Kazár felé folytatódott harántvetőkkel tarkítva fejtette. Művelési területe Salgótarján, Kazár és Pálfalva községekben feküdt, 1880-ban mélyítették és 1883-ban kezdett termelni. A lefejtett terület szénjogát még Jankovich Miklóstól a kazári volt úrbéresektől valamint 1900-ban Baranyay Gáspárnétól és érdektársaitól vették meg. 25 Az akna a vállalat első elnökéről, gr Forgách Antaltól kapta a nevét. Maga az akna két egymástól 16 méterre elvetett teleprészt tárt fel 450-450 méter csapás és dőlés irányban. A felső teleprész 64 méter, az alsó 80 méter mélyen volt. Az alsó rakodó a szén lefejtése miatt 1900-ban már nem működött. A bánya évi átlagos termelése 1 millió mázsa volt. A telepvastagság 0,8-1,2 méter, az alsó paddal művelve 2 métert ért el. Gyakran előfordult, hogy az alsópad is olyan tisztaságot ért el, hogy lefejtették. A bánya nyugodt településű és nagykiterjedésű volt, melyben omlasztásos pillérfejtéssel dolgoztak. A siklók hossza Kazár felé 600-800 méteres hosszúságot értek el. A föld alatti gépeket gőzerővel működtették, melyet 5 db kazán szolgáltatott. A kitermelt szenet csillékbe rakva sikló s fékes aknán keresztül juttatták az alapközlére, innen lovak húzták az akna alá. Az aknától 400 méteres láncszállító berendezéssel és 120 méter 9°-os lejtésű láncos siklóval juttatták a Forgách-rakodóra a csilléket. A láncpályát 10 LE-s gőzvitla hajtotta, az aknaszállítást 60 LE-s ikergőzgép mozgatta. A meddő vég nélküli kötélszállítással jutott a palahányóra, melyet 5 LE-s egyhengerü gőzgép üzemeltetett. A vízemelést 48 LE-s egyhengeres gőzgéppel hajtott rudazatos szivattyú, a légvezetést 25 LE-s gőzerejű Guibal gőzkompresszor végezte. Teljesítménye 1000 m 3 /sec volt. A csillék űrtartalma a bányában 0,8 m 3 volt. A Forgách-rakodó a régi Emma-akna helyén állott, a vágányokat még 1871ben rakták le. Az akna 1907-ig üzemelt, s addig 18 millió q barnakőszenet fejtettek ki belőle. 26 A Forgách- és az Új-akna visszahagyott pilléreit és alsópadját 1929-1972 között a Forgách lejtősakna fejtette, szenét a szomszédos üveggyár használta fel. 1943-ban a II. sz. lejtősaknát is lemélyítették. 1947-től Új-Forgách lejtősakna volt a neve. A bánya 10 q-s csilléit 3 km-es ereszkén, földalatti siklókon hozták ki a Teréz-tárók gócponti szintjére, ahonnan 2,8 km-es végtelen kötelű szállítással 3 alagúton át jutott a zagyvái rakodóra. A Ferenc-akna művelési területe Kazár és Zagyvaróna községek határában volt. 1889-ben mélyítették le, 1891-től termelt és 1909-ben szűnt meg. Mélysége 110 méter volt. Két rakodója közül az alsón feltárási munkák, míg a felsőn elővájási és fejtési műveletek folytak 1900-ban. Az egy lefejtésre érdemes széntelep átlagos vastagsága 2,2 méter volt, a szén kalóriája 4753. A tömedék nélküli pillérfejtéssel termelt szén vég nélküli kötéllel felszerelt siklókon jutott az alapközlére. A tervek szerint a felső telep alatti szénterületet ereszkével művelik le, a vég nélküli kötélszállítást 70 LE-s gőzgéppel hajtott generátor ül. a bányában elhelyezett motor végezte. A szállítófolyosókon a csilléket lovakkal vontatták, az aknán át a szénszállítást 100 LE-s felső iker gőzgép működtette. Vízemelésre 86 LE-s gőzgéppel hajtott Rittinger rudazatos szivattyú szolgált 2000 l/sec teljesítménnyel. Gépházában egy 50 LE-s egyhengerü gőzgép által működtetett dinamó termelte a villamos energiát. Volt még egy 80 LE-s tartalék gőzgép által hajtott Compound duplex vízemelő gépük is. A bánya szellőzését Clay rendszerű gőzhajtásos ventillátor végezte. Csilléket 400 méteres végtelenkötelű 3°-os siklók juttatták le a rendezőre. A szénnel rakott csillék a zagyvái rakodóra kerültek. A gőz-fejlesztést öt db kettős tűzterű, 140 m 2 fűtőfelületű kazán végezte. 1890-től 1909-ig 30,2 millió q barnaszenet adott a bánya, az évi termelés 2 millió q volt. 27 A salgótarjáni vasúti állomástól 11,5 km-re fekvő Ferenc-akna a kor technikai viszonyainak meg523
