Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

kisterenyei Ilona-lejtősakna és a Nemti-lejtősakna munkálatai is. Az Ortvány-aknát víztelenítették és a termelés itt is megkezdődhetett. Mizserfán Ferenc-lejtősakna szállítógépét helyezték üzembe. Baglyasalján a Rau-akna fejtési munkálatainak megkönnyítése érdekében vég nélküli kötélszállító berendezést helyeztek üzembe. A villanymotorok üzemeléséhez a külszínen és a föld alatt nagyteljesítményű transzformátorokat helyeztek üzembe. Baglyasalján a község lakott területe alatt iszaptömedékes fejtési munkálatokat kezdtek a szén kitermelése érdekében. Ekkor jelentek meg az üzemekben a rázócsúszdák, amelyek az üzemi költségeket csökkentették. A gazdasági élet számos ágában a javulás tünetei mutatkoztak 1934-ben. Ebben jelentős szerepe volt a jó mezőgazdasági termésnek, melynek következtében a szénpiacon is érezhető volt hatása. A társulat széntermelése az elmúlt évben 19 166 000 q lett. A megyei bányáknál tovább folytatták a feltárási munkákat, melynek következtében a bányászatukat a Cserhát vidékére szerették volna kiterjeszteni. Opciót szereztek a Pappenheim uradalom kiskéri bányájára. Ugyancsak biztosították maguk számára Magyarnándor, Herencsény, Galgapuszta és Karancskeszi szénjogát. 1934-38 között a társulat 8,6 millió pengőt invesztált be a kimerülés előtt álló bányák helyettesítésére. Ennek során a pálfalvai kerületben új lejtősaknát létesítettek, a baglyasaljai kerületben Rau-lejtősakna, Ármin-táró területén új feltárást készített elő. Inászón a Ferenc-akna, Salgótarjánban a József-akna műveléséhez tértek vissza és itt a korábban visszahagyott pilléreket fejtették le. A barnaszén nemesítése érdekében szénmosást vezettek be, s vele egyidőben a kisterenyei brikettgyárat új sajtolóval bővítették. 1936-ban a Handlovai Kőszénbánya Rt. (a korábbi Nyugatmagyarországi K. Rt.) a teljes részvényállományát (116 720 db) eladta a Verein für chemische und metallurgische Produktion prágai rt.-nek, 15 millió pengő értékben.

42 A vállalat széntermelése az elmúlt üzletévben 19 200 929 q volt. A Nógrád megyei bányáknál, ahol az igénybevétel nagy ingadozása folytán a legnagyobb teljesítőképesség megóvására kellett törekedni, több új aknát tártak fel és egy új 10 000 V-os távvezetéket is kiépítettek. 1936-ban szerezték meg a Mátravidéki Szénbányák Rt. részvényeinek 50%-át, 1938-ban megépítették több vállalat összefogásával a Magyar Vasötvözetgyár Rt.-t Salgótarján szomszédságában. A termelés- és létszámalakulás a töretlen fejlődést mutatta: Év Munkáslétszám Termelés/q Nyereség/millió pengő 1934 6051 9 900 000 1,4 1935 5799 9 300 000 1,2 1936 6206 10 000 000 1,2 1.937 6771 10 800 000 1,2 1938 6905 10 600 000 0,3 + += a bányaüzemi beruházásokra fordított kiadások miatt 1936-ban az SKB Rt.-nek 17 bányatelke volt: Baglyasalja 62,0 kh Etes 47,5 Homokterenye 32,9 Karancsalja 4,3 Karancsberény 0,8 Karancskeszi 4,0 Kazár 43,1 Kisterenye 59,4 Mátranovák 43,4 Mátrazsele 35,8 Nemti 35,9 Ságújfalu 1,1 Salgótarján 62,0 Terény 24,0 455