Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

jai maradnak, a járulékokat ezekbe fizetik és esetleges járandóságaikat ezektől igényelhetik és kaphatják". A Pesti Tőzsde jelentése szerint a „Salgó" vezetősége fúzionáltatja az összes érdekeltségébe tartozó bányákat, megszüntetve különállásukat és ezáltal egy olyan hatalmas koncentrációt hoz létre, amellyel a magyar szénbányászatban aligha akad vetélytársa. Érdekes, hogy ha a körülményeket alaposan megnézzük, egy a körülményekkel előre számoló tranzakciót láthatunk, amiből az SKB Rt. számára előnyök származtak. A piacon az akciót leépítésnek tekintették, melynek során például több igazgatói állást megszüntetnek. A fúzió természetesen részvénycserével kapcsolatos és növelni fogja az SKB Rt. részvények számát. Az alaptőke ekkor 750 millió, amely 750 000 darab 1000 korona névértékű részvényből állt. A tranzakcióval kapcsolatban összesen 160 000 darab új részvény kibocsátása történt meg. Ezzel az alaptőke 910 millió koronára emelkedett meg s az új részvényeket arra fordították, hogy az Esztergom Szászvári, az Esztergomvidéki Kőszénbánya és a Hungária Mészipar Rt. részvényeiért SKB Rt. részvényeket adtak cserébe. Az akciók nem érintették valójában a közönséget, mert ott volt olyan beolvadó vállalat, melynek részvényeiből egyetlen darab sem volt kihelyezve.

38 Az elvesztett Zsil-völgyi bányászat következtében az SKB Rt. termelése 1919-ben 6 millió q-ra csökkent. A bányák ezekben az időkben nem szenvedtek el károkat, felszereléseik is épek maradtak. A vállalat megtartotta a magyar iparban megszerzett pozícióját, sőt Chorin irányításával az eddigi horizontális fejlődés helyett vertikális irányban mozdult el. Jogos tehát az igazgatóság 1917-ben megfogalmazott óhaja: „Nem hiú tehát az a reményünk, hogy társulatunk jövője méltó lesz múltjához és így jogos várakozással tekinthetünk a következő évtizedek elé". A pénzügyi válság ellenére 1920 tavaszán megindultak az építkezések. Salgótarjánban orvosi rendelőintézet és vendégszálló alapjait helyezték el, megkezdték a tiszti és munkásházak terveinek elkészítését. Megindult a kisterenyei normál vágányú vasút kiépítése. Az igazi fordulatot az iparvidék életében 1921 jelentette. Lakóházak épültek Salgótarjánban, Vízválasztón, Rónán, Zagyvapálfalván, Kazáron, Kotyházán, Mátranovákon. Az építkezések nyomán iskolák, orvosi rendelők, munkás és tiszti olvasók, fürdők létesültek. A társulat életében új korszak kezdődött. Az első világháború után a fejlődésnek új távlata nyílott meg. Azóta a társulat több bányavállalatot és iparvállalatot vont érdekkörébe és ezen felül az ország több részén jelentős kiterjedésű szénterületet vásárolt, melyeknek eredményes felkutatása céljából megvásárolta a Lapp-féle Mélyfúrások Részvénytársaság összes részvényét. Az 1920-as években tértek át a gyengébb minőségű barnaszenek termelésére, ami magával hozta a szénnemesítési törekvéseket. Folytatódott az aknák kényszerű területi szétszórása, ennek ellenére a széntermelés lassan elérte a 10 millió q-t. A századfordulótól az első világháború kezdetéig 170 millió q barnaszenet termeltek ki a szénmedencéből. Komoly nehézséget a háború munkaerőben, üzemanyagban és szállítóeszközök hiányában okozott. Ennek ellenére tartani tudták a kialakult termelési szintet. A bányaművelés korszerűsítésére a háborús évek alatt és közvetlenül utána a bányák katonai ellenőrzésének megszűntével lehetett csak gondolni. Növekvő intenzitással folytatták a megszerzett szénterületek kutatását, s ennek során 1920-ban feltárták a gyöngyösvisontai lignittelepet. Erre a vagyonra alapozva 1920-ban hozták létre a Hatvanvidéki Szénbánya Rt.-t. 1921-ben szerezték meg az Esztergom-Szászvári Kőszénbánya Rt.vel közösen az Egyesült Tégla és Cementgyár Rt. részvénytöbbségét és ezáltal a hazai tégla és cementipar terén biztosított jelentékeny pozíciókat. 1921-ben az ország egyik legfontosabb vasipari vállalatával, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt.-vel került kapcsolatba, melynek során a társulat részvényeiből nagyobb mennyiséget szerzett meg csere útján. Együtt alapították meg ugyanebben az évben a Bánvölgyi Szénbánya Rt.-t. Az érdekeltségébe került Egyesült Tégla és Cementgyár Rt. megszerezte a Magyar Kerámiai Gyár Rt. részvényeinek egynegyedét. Az SKB Rt. részt vett a Dorogon létesült karbidgyár létesítésében, majd szintén 1921-ben a Petrosani Societate Anonima Romana Pentru Exploatarea Mineral de Carboni cég alatt önálló román részvénytársasággá alakította át petrozsényi bányáit. A Petrosani Román Kőszénbánya Rt. 100 millió lei alaptőkével alakult meg, a részvények 50%-a volt az SKB Rt. kezében. 1922-ben vették meg a Salgótarjáni Palackgyár Rt. rész451