Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

Nemti Kisterenye és Nádújfalu között, a Zagyva völgyében alakult ki halmazos településként Nemti falu a Kőbánya hegy (384 m) délnyugati lejtőjén. Ismereteink szerint 1858-ban kutattak először szén után a község határában. A megyei monográfiák közlik a barnaszénbányák meglétét, felsorolják az SKB Rt. telepeit: Ilona-telep, Horthy-telep. ' A község földbirtokosa 1770-től a Grassalkovich család, majd 1840-től a Károlyi-család volt.

2 Gr. Károlyi György 1858-1859 között kezdett kutatni a barnakőszén után Nemti határában, a falutól északi irányban. A Tőkés-puszta határában nyitotta fel a „Nemti-tárót". A bányanyitás pontos időpontja nem ismert, azonban közvetett források alapján az 1860-as évek első felére datálhatjuk. Ugyanis az 1844. október 2-án megkezdett és 1847. szeptember 1-én befejezett úrbéres rendezés összesítése ügyében felvett jegyzőkönyv több, lényeges információt tartalmaz a bányászat kezdeteiről. Az irat felhívja arra a figyelmet, hogy azon esetben, ha az úrbéreseknek jutott területen kőszén található, azt „a földesúrnak illetőleg a fejedelemnek az ilyen tereket teljes kárpótlás mellett kisajátítani teljes joga. "A földesúr a törvényes és szokásos úrbéri haszonvételen felül egyéb tulajdont nem ad át úrbéreseinek. Az 1862-es határt hitelesítő jegyzőkönyv már pontosítja a szénterületet. A Tölgyes erdő szurdoki dűlőjében lévő bányatelek az I. sz. kutató táró színhelye volt. A szurdokban a „kőszén akna" használatára 6 hold területet kívánt az uradalom kihasítani. 1858. április 26-án a cs. kir. úrbéres törvényszék a területet az uradalomnak ítélte. A XXVII. dűlőben a „Kőszén Bánya" körüli tér az ún. „Purga Árnyékban" a földesúr kizárólagos birtoka a kőszén bányászat, melyet meg kíván nyitni.

3 Ezek szerint eddig kutatásról volt szó, bányanyitás csak ezt követően lehetséges. Pech Antal (1822-1895) bányamérnök, szakíró a Cseh és Morvaországban eltöltött évek után hazatért és a Tisza szabályozásánál dolgozott 1854-től. 1856-1862 között ismét Csehországban, majd a poroszországi Bochum kőszénbányájánál dolgozott. Hazatérve 1863-tól a „Mátrai Bányaegylet" igazgatói állását töltötte be 1865-ig. A Pallas lexikon szócikke szerint 1865-1867 között kőszénkutatásokkal foglalkozott. Ez a két kutatásokkal eltöltött időszak köthető nógrádi tevékenységéhez. Pech Antal kibérelte gr. Károlyi szénbányáját, de vállalkozásának a hazai közlekedési és ipari viszonyok nem kedveztek. Vagyonát elvesztette, a bérletét vissza kellett adnia. A bányászattal azonban nem tudott szakítani, mert 1867-től a pénzügyminisztérium bányászati osztályán helyezkedett el, feladata az elhagyott bányák rendbehozatala volt.

4 Pech Antal tevékenysége alapján a Nemti szénbányászat kezdeti időpontját nagy valószínűséggel 1862-re tehetjük. A Károlyi-Péch-féle bánya nyomát egy korabeli kataszteri térképen is lehet követni Tőkés-pusztánál, a Kazár felé vivő országút jobb oldalán. A bánya sorsa 1867-től már pontosabban ismerhető, mert rendelkezésünkre állnak az adásvételi szerződések. Első szerződés Siraky Eduárd Menyhért kereskedő, pesti lakos nevéhez kapcsolódik, aki 1867. december 13-án a község lakosaitól bérbe vette a szénjogokat. Ezt követően 1868. január 17-én gr. Károlyi György Szent-Domonkos és Tipaszó nevezetű birtokának kőszénkutatási jogát vette meg a kiaknázási joggal egyetemben. 1868. április 19-én a szomszédos Kazár községben is kőszénkutatási jogokat vásárolt, majd szeptember 3-án a Nemti lakosaitól vásárolt szénjogokat tovább bővítette.

5 Új szereplő területünkön Némethy Kálmán ügyvéd, aki 1869. május 31-én kötött szénjogi szerződéssel szintén a község területén jutott területhez. Mintegy 46 hold területet házhelyenként 1000 forintért vásárolta meg. A szénjogokat azután 1872. augusztus 26-án eladta a bécsi bankár Rosenthal Miksának 45 000 forintért. Rosenthal szintén továbbadta a jogokat 1874. március 18-án a Hamburgi-Angol-Német Banknak. Tőlük vette meg a szénjogokat 1881. augusztus 10-én a Magyar Országos Bank Rt.

6 Ezek az akciók azonban nem bányanyitást, hanem csupán nyerészkedést szolgáltak. A kiegyezést követően felszökött szénbánya alapítási láz Nemtiben is éreztette hatását. 1869 májusában Türr István elnökletével gr. Zichy Jenő, gr. Károlyi Gyula, gr. Széchenyi Emil és több pesti kereskedő bevonásával 1 millió forintos alaptőkével megalapították a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaságot. (Az új vállalat azonban nem téveszthető össze az 1891-ben alapított Magyar Általános Kőszénbánya Rt.-vel.) A MÁK 1869. május 21-én megvette Siraky szénjogait, valamint kibérelte a Károlyi-féle bányát. A Wiener Volksbanktól felvett kölcsön segítségével megépítet421