Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)
Az Auguszta-lejtősakna a községtől nyugatra a mélyebben fekvő teleprészeket fejtette le. Kezdetben Északi-lejtősakna volt a neve, s 600 méter után érték el a széntelepet. 1907-ben kezdtek hozzá mélyítéséhez, a fejtés 1911-ben kezdődött meg. A víztelenítést benzinmotoros szivattyúval végezték. A mélyítési munka az ikergőzgéppel nehézkes volt, ezért 1908-ban villamos központot létesítettek (500 LE forgóáramú generálmotor, Compound gőzgéppel) mely 1924-ig volt üzemben. Ezután Mátranovákot bekapcsolták a vízválasztói erőmű hálózatába. A központi pillért egy 600 méter hoszszú 240%-os esésű lejtősaknával érték el. A szállítást a 125 LE-s Heckkel vitla végezte, a bánya és a rakodó közötti külszíni szállítást végtelen kötelű szállítógéppel oldották meg. A láncos-köteles megoldásban 60 cm-es láncosbetétet használtak fel egymástól 35 méter távolságban arra, hogy a csillekapcsoló kötél horgas végét beakasszák. A külszínre ért csilléket a vitlaszerkezet révén 1000 méteres szintes és 200 méteres siklóban végződő végtelenköteles szállítással juttatták el a rakodóra. A szellőztetést a 86 méter mély légaknával és 1500 m 3 /sec teljesítményű elektromos ventillátorral végezték. A víztelenítésre 36 LE-s elektromos triplex szivattyú szolgált. A lejtősakna 1916-ban érte el a legmélyebb pontját, innen két oldalra alapközléket hajtottak ki, ezekből telepítették meg a 24 siklót és 13 ereszkét. A termelés során kísérleteztek 1911-ben a Pick-Quick féle réselő gép bevezetésével, majd az Eickhoff sűrített levegővel hajtott gépekkel. Mivel a kísérlet nem hozta meg a kívánt eredményt, visszatértek a kézi réseléshez. A lejtősakna 1930-ban merült ki. Az omlasztásos technikával 18 430 000 q szenet termeltek ki belőle. A bányának nem maradtak fenn külszíni létesítményei. 24 A Déli-bánya mint lejtősakna, a község déli részén létesült 1913-ban. Hossza 320 méter volt, ebből 150 méter szénben haladt. A fejtés 1918-ban indult meg, mivel azonban gyenge minőségű szénnel rendelkezett 1924-ben bezárták. 1940-ben Miskey Kálmán nyitotta fel új feltárással a Déli-lejtősaknát, majd a későbbiekben sor került a Homokterenye község alá hatoló Gáti-szénpillér megnyitására is. A szénvagyonát 5,1 millió q-ra becsülték, ebből 851 000 q-t terveztek belőle kitermelni. Ugyanekkor Gáti-lejtősakna szénvagyona 14,6 millió q volt, 1942-ben még nem folyt termelés. A Déli-lejtősakna széntermelése 28 vagon volt naponta, ennek 43%-a fejtésből származott. Frontfejtésre ennek 10%-a esett. A munkáslétszám 226 fő volt. Az 1941. évi réselési kísérletek nem hozták meg a kívánt eredményt, ezért frontfejtési kísérletbe fogtak, hogy 1942-ben megtelepítsék a frontokat. Mivel az I. telepben dolgoztak, felvették a termelési programjukba a II. és III. telep ereszkével történő feltárását. Ugyancsak szerették volna feltárni a régi Ferenc-táró körüli részek megfúrását, valamint a homokterenyei Gáti-pillér feltárását is (erre települt a lejtősakna 1940-ben). A fejtések során a régi Auguszta-aknai sikló nyomvonalán a külszíni vasutat helyreállították. 25 Az újranyitott Déli-bányán lefolytatott sikertelen frontfejtési kísérletek után Gátin sikerült az ún. csúszdás pásztafejtést kialakítani ezekben az években. A munkahely mintegy 50 méter magas pillérben 10 méterre a határtól indult dőlés mentén, két kalitkasor közé beépített csúszdával. Három méter előrehaladás után a határ ül. a régi törés felé eső 3 métert fokozatosan berabolták majd felértek a felső légvágatig. Ekkor a csúszdás két kalitkasor kivételével az egészet berabolták, a csúszdarakatokat kiszerelték s 10 méter után új fogást kezdtek. Míg a fejtés eleje kialakult, kifejtették az előbbi fogás visszahagyott 3 méteres pillérét miáltal a termelés folyamatossága biztosítva volt. Az új fogással felfelé haladva az előbbi fogás bennmaradt két kalitkasorát fokozatosan az új fogásba építették át. A főszállító vágatig számított szállítást is beleértve rendszeresen 60 q-s fejtési teljesítményt értek el, mely akkoriban ritkaságnak számított. 26 1944-ben Déli-bánya szénvagyonát 6 960 000 q-ra becsülték, amiből 1,1 millió q szenet terveztek kifejteni. Valójában 1944. december 31-ig 953 813 q-t termeltek. Déli-bánya termelését 37 vagon napi átlagban határozták meg, a termelés fele esik fejtésre, ennek 50%-a pedig frontokból kerül ki. Munkáslétszám 348 fő volt. Mivel az elmúlt évek termelése fokozatosan emelkedett, szükségessé vált a külszíni vasút kettéosztását, s így a lejtősakna külön, a külszíni pálya szintén külön vitlával lett felszerelve. 27 A Gáti-lejtősakna szénvagyona 1944-ben 14 704 000 q volt, ebből 200 000 q-t terveztek lefejteni, azonban az év végéig csak 74 522 q volt a széntermelés. Évi átlagban 6 vagonos napi termeléssel számolt az üzem vezetés, amit 79 főnek kellett megtermelnie. A munkásokat Barnáról és Déli-bányáról egészítették ki igény szerint. A lejtősakna 1943-ra készült el, szállítóvitlával, külszí414
