Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

Berzsenyi Béla 1901-ben kereste meg levelével az SKB Rt-t Mátraverebély, Sámsonháza, Nagybárkány, Kisbárkány, Szúpatak és Tótmarokháza 12 000 kh területének felajánlásával. A terület ugyanis összefüggött a kisterenyei területtel s reménykedtek széntelep előjövetelében. Az SKB Rt. azonban nem mutatott érdeklődést, ezért 1907. december 6-án ismét megkereste a társulatot, de választ most sem kapott. A vállalat ugyanis 1900-ban a kisterenyei fővölgyben két kutató aknát mélyített s az eredmény nem volt kielégítő. Korábban már Gerber és Andreich bányamérnökök is bejárták a területet és nem tartották megszerzésre érdemesnek. A kérdéses terület a Podmaniczky-féle Krakkó-pusztától, és a társulat Bikvölgy-pusztán lévő szénkibúvásától délre található. A telep mintegy 600-800 méter mélységben fekszik, palás szerkezetű.

32 Az első világháborút követő szénkonjunktúra idején a társulat kényszerítve lett a kisterenyei terület újravizsgálatára területének fogytán. 1919-ben fúrásokat végeztetett, melynek célja az volt, hogy a sok vető által szabdalt területen felmérjék a széntelep fekvését, a pillérek elhelyezkedését. 1921-ben tárókkal kezdték meg a feltárásokat a Budicsháza-dűlőben, majd ezt követte a mélyebb területek lejtősaknával való feltárása. Az SKB Rt. a községtől északi irányban 1-2 km-re 1922-1924 között nyitott szénbányákat a Tekevölgy délnyugati szárnyán (Budicsházi-táró). A hegy lábánál az ún. Átjáróföldeknél helyezték el az üzemvezetőséget, bányairodát és műhelyeket valamint a munkástelep épületeit. Az Erzsébet-telep vagy Bányatelep a térképen látható Tekevölgy-verő forrása és a MÁV fővonal 199 méter magasan fekvő őrháza között épült ki. A nagyobb lakótelep a Tarján-patak völgyének nyugati szélén alakult ki, Chorin-telep néven a Világos-pusztától keletre.

33 A fővölgytől nyugatra eső területen ismert volt mind a három széntelep. Itt a Chorin bányák folytatták a széntermelést. Az I. telep 1 méter vastag volt, mely nyugati irányban elvékonyodott. A feltárás alatt lévő Csigakúti-lejtősaknában a Kisterenye-Salgótarján közötti vasútvonal alatt a szén 0,25 méter vastagnak bizonyult. A telep egyébként elérte az 1 méteres vastagságot is, de a többi része agyagos, szenes palából állt. A II. telep 0,8 méter vastag, 0,10-0,15 méteres agyagbeágyazással. Északabbra Vizslás felé javuló tendenciát mutatott. A Chorin bányák főtelepe a III. vagy alsó telep volt 0,8 méteres átlagos vastagságban. Nemtin már a 2,5 métert is elérte.

34 Időrendben a következő bányákat nyitották fel 1922-1924 között:

35 Chorin 1. sz. táró 1922. április a szénrakodótól keletre a domboldalon Chorin 2. sz. táró 1922. április Ágnes-táró 1922. április Chorin-főtáró 1922. június 1937-ben az elővájásban Eickhoff rendszerű láncos réselőgépet használtak valamint Eickhoff M.T.5. típ. rázócsúszdát Chorin I. lejtősakna 1922. július a tárók közelében mélyítették le. Bejáratainak ma már nyoma sem található Chorin II. lejtősakna 1924. április Budicsházi-táró 1924. április Budics vagy Bugyics dűlőben létesült Baksay Ferenc nevében 1923-ban kapott ajánlatot az SKB Rt. Ebben a Világos-puszta melletti 38 kh valamint Kisterenye-Csengerháza közötti út két oldalán 22 kh nagyságú területekről volt szó. A szénkiaknázási jog azonban Baksayt csak 1/4 részben érintette. A szénjogot a vállalat terrágium fejében képzelte el és abban az esetben ha me

a

indu! a szénte!e

n bán

v

ászata. 1924-ben Braun Sámuel ajánlotta fel a Deutsch Adolf utódai tulajdonát képező birtok alatti szénjogokat.

36 A Baksay-féle szénjog 1941. december 2-án ismét előkerült. A tervek szerint 1943-44-ben fogják a területet elővájással megtámadni s egy kis részét 1942-ben a Csigakúti-lejtősaknával már el is érték. Dr. Baksay Tóth Bertalan balassagyarmati vármegyei gazdasági felügyelő volt a szénjog részbirtokosa. További tulajdonosok: Baksay Gyula felsőházi tag, Bajomi Miklós debreceni szén és fakereskedő tett ajánlatot Baskayéknak terrágium előleggel.

37 Ezek a bányák kis szénvagyonnal rendelkeztek és csak néhány évig működtek. Megnyitásukkal egyidőben keskenynyomtávú iparvasutak, üzemi épületek, szénosztályozó épült 1924-ben. A Schlick402