Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)
Az Alajos tárón kívül Gyürky Ábrahám nevén volt a Gyula I. és II. vádnév alatti telken a Gyula táró is 1870-ben. Solymossy László br. tulajdonában 1870-ben a Csibaj bányatelken létesült a Csibaj vagy Csihaj-táró. A kisterenyei bányákról Hantken Miksa geológus is megemlékezett 1878-ban megjelent könyvében. Ő Gyürky Ábrahám „bányaösszletéről" tudott, melyet egy táróval adtak haszonbérbe. Mellette megemlítette az eddig adatokkal alán nem támasztott vállalkozást „Almássy-féle terennei" szénbányászat néven. 23 Véleményünk szerint itt település nevének elcseréléséről van szó, ugyanis az Almássy család a szomszédos Nagybátonyban bányászkodott. A Kisterenyei Kőszénbánya Társaság 1880-ban bővítette szénterületeit az egyházzal kötött megállapodás során, majd 1881-ben a Magyar Országos Bank Rt.-vel kötött adásvételi szerződést. 24 A bank révén az újonnan alapított ÉKI Rt. kezébe került a kisterenyei bányászat, melyekről leírást az Országos Kiállítás alkalmából megjelent katalógusban találhatunk 1885-ből. Az ÉKI Rt. kisterenyei bányakerületéhez két kőszénbánya tartozott: az egyik a Ravaszlyuk-bánya, a másik a Borbála-bánya. A Ravaszlyuki-táró Nemtitől nyugati irányban, Kisterenye felé haladva az Arany hegy (327 m) DK-i árkában létesült. Egy széntelepes rétegcsoport feltárásában volt régebben, az 1860-70-es években a „Ravaszlyuki" szénbányászat. Már 1872-ben írta Hantken, hogy Kisterenye környékén, Ravaszlyuk táján a széntelepes rétegcsoport három telepet tartalmaz. Kalecsinszky a századfordulón pedig azt közli, hogy a kitermelt szén kalóriája 4001. 25 A bánya 1885-ben 750 méteres és egy 250 méteres lejtősaknából áll. A széntelepet 1000 méter hosszan tárták fel, a napi termelés 3000 q szén volt. Gépi berendezései között a 25 LE-s fekvő, szállító ikergőzgép és a 12 LE-s gőzszivattyú és egy gőzkazán lett megemlítve. 26 A bánya nagy valószínűséggel a Flesch féle Alajos-táró szénmezejében nyílt, melyet a KKT a mizserfai bányamező déli nyúlványára telepített. Rakodója a Mátra-Körösvidéki HÉV kál-kápolnai vasút vonala mellett épült meg Nemti és Kisterenye között egy párhuzamos ágon. A főtáró szintje felett a kisebb tárókat külszíni vasút kötötte össze. Innen siklón jutott le a szén a csillékben a rakodó szintjére. Még láthatók ma is a 2 méter magasságú omladozó támfal maradványai és az iparvágány helye. A bánya szenét tiszta és vastag településűnek írták le, a táróban állva lehetett dolgozni. A táró szintje alatti szenet ereszkével művelték le. Forrásaink kézi erővel történő szállításról írnak, ugyanakkor a vízemelést gőzszivattyú végezte. A kazánt a bányában helyezték el, az égésterméket légakna vezette el. Dzsida József bányamérnök szerint a bánya az 1880-as években szűnt meg. Papp Károly 1915-ben megjelent munkájában Kisterenyénél nem tett említést a bányáról. Schréter Zoltán a ravaszlyuki erdőőri ház felé vezető keleti árokban, az alsó riolittufa fölött régi bányaműveletek nyomait fedezte fel és a haldáját is megtalálta az 1930-as években. 27 A Borbála-táró szájnyílása a Kazár-patak völgyében nyugati oldalában nyílt. Vele szemben létesült később a Gyula rakodó. 1873-ban a Gyürky-féle bánya a Kisterenyei Társulat bérleménye volt, 1885-ben az 1000 méteres táróban a szenet 800 méter hosszan tárták fel. 28 Papp Károly 1915-ben a Kisterenye-Mátranovák közötti egységes területről azt írta, hogy annak telepein lépcsős törések miatt a bányászkodást már befejezték, sőt az ÉKI Rt. MizserfaNemtibányai kerületében Kisterenyét meg sem említette. A kisterenyei bányászatról az egyéb területek között tett említést, mikor felsorolta, hogy br. Solymossy Jenőnek Mátranovákon kívül Kisterenye határában a Csiha és Kalapati-dúlőkben valamint a Nemti-völgyben is volt barnaszén telepe 2 977 682 m 2 nagyságban. A Kalapat-dűlőben, a Kazár patak nyugati oldalán nyílt a Borbála táró. Papp Károly szerint 1870 körüli időszakban vagy attól az időtől üzemeltették a bányát, mely már megszűnt. Ezután már csak a mátranováki bánya maradt Solymossy kezén. 29 Az SKB Rt. 1896. május 22-én br. Solymossy László birtoka alatti összes kőszénkészletet megvette örökáron, s a területet a salgótarjáni bányaigazgatósághoz csatolta. 1898-ban további területekkel egészítette ki. 30 Solymossy a szénjogokat gr. Gyürky Viktortól és Ábrahámtól vette meg 1896. május 17-én. Solymossy Tibor pedig 1896. május 18-án Solymossy Lászlótól vette meg a kisterenyei uradalom ásványszénjogát. 31 Az SKB Rt. 1896-ban már meg is kezdte a terület átkutatását, a fővölgyben fekvő Világos puszta területén. A fúrások eredményei alapján kutatóaknát mélyítettek a széntelep további kutatása céljából. Az akna 190 méter mélyen harántolta az 1-1,2 méter vastag III. széntelepet és abban a csapásirányban kétoldalra kutató közléket hajtottak ki. A szenet azonban palásnak találták, a további kutatásokat abbahagyták. 31 401
