Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

pilléren át keresztülment, a kitermelt szén - 90 q - „piszkos, mocskos" volt, ennek ellenére Róth bányaigazgató engedélyével Homokterenyén és Mátranovákon helybeli fogyasztásra az iskolának, tanítóknak, és a többi „intelligens ember vevő körben" értékesíthető lett. Lusztig azonban hamar ráébredt arra, hogy a kijelölt területen már az 1860-as évek előtt bányászkodtak, a szénmennyiség jelentős részét kiszedték - bár ez a térképen nem volt feltüntetve - amiről az SKB Rt. sem tudott. 1936. szeptember 10-én Endre Viktor írásban nyilatkozott, hogy Lusztig Andorral közölte, a bérelt területe 1865-től családja tulajdonában bányaművelés alatt állt évtizedeken keresztül. Egy másik ügyben Ferber Jenő 1936. június 6-án a homokterenyei ingatlanok miatt megvádolta az SKB Rt.-t jogtalan bányászkodás miatt. Szerinte mintegy 2 millió q barnaszenet fejtettek ki 208 958 pengő értékben. A vállalat igazgatóságának 1936. december 17-én keltezett levele ad magyarázatot az ügyre. A szakértők ugyanis megállapították, hogy 1892 óta a perben szereplő ingatlanok alól 6 249 062 q szenet termeltek ki 10,4 fillér/q értékben. Ezzel 654 582,44 pengő hasznot értek el. Kétségtelen, hogy a szóbanforgó és a kimutatásban szereplő ingatlanok által lefedett terület szénbányászati jogát túlnyomó részben megszerezték, azonban még így is igen tekintélyes volt az az összeg, amelyet a társulatnak fizetnie kell a le nem foglalt területek alól kibányászott szén után. A szakértők egybehangzó véleménye nem zárta ki az esetleges tévedésük korrekcióját. A per 1932. szeptember 13-án indult meg, a szakértők kimutatása a 32 évi elévülési idő előtt kitermelt szénmennyiséget is magába foglalta. Megállapítható, hogy 1900. szeptember 13-ig milyen nagyságú szénmennyiséget termeltek ki, s ez után fennmaradandó mennyiségből megállapítható, hogy mennyit termeltek ki olyan területek alól, amelyekre vonatkozólag a társulatnak kétséget kizáró engedélye volt. Egy 1937. január 23-án készült szakvélemény szerint 5 846 184 q volt a kitermelt szén, amiből 1925. január 1. előtt (ÉKI Rt.) 3 429 117 q-t, majd utána 2 417 067 q-t az SKB Rt. termelt ki.

21 A per vége az lett, hogy Ferberrel 1938. június 21-én ki kellett egyeznie a vállalatnak. Egy újabb vállalkozás meglétéről 1923. augusztus 29-én létrejött Homokterenyei Kőszénbánya Rt. alakuló közgyűlése kapcsán van tudomásunk. A 30 millió koronás alaptőkével rendelkező társaság igazgatósága a következő személyekből tevődött össze: Adler Viktor, Krausz Miklós, Bárdos Dezső, dr. Korner Jenő, Krausz Manó igazgató, Kürti Jenő igazgató, Kürti Rezső. A pengő bevezetése után az alaptőke értéke 50 000 pengő lett. Feladatának kőszéntelepek és kőszén kiaknázási jogok megszerzése, vétele, eladása, kőszénbányászattal kapcsolatos ipartelepek létesítése és üzembentartása szerepelt. Barnaszénterülete azonos volt a Kolossy Zoltán és társai homokterenyei beltelki bányászatával, melyet 1923. július 12-én engedett át terrágium fejében. Alliquander Ödön statisztikája szerint szénterülete 4,51 ha volt, melyen 1923-1926 között 153 821 q barnaszenet termeltek: 1923: 52 279 q 1924: 66 446 1925: 15 330 1926: 19 766 A vállalat a „Compass" adatai szerint 1928-ban szűnt meg.

22 A Nódrád Megyei Kőszénbánya Rt. néven egy újabb vállalattal találkozunk a területen. Igazgatósági tagjai: Sugár István, Fülöp Sándor és Dalnoki László. A vállalat 1931-1933 között nem fizetett osztalékot a részvényeseknek, 1934-től azonban a helyzet megváltozott: 1934: 1 pengő 1935: 1,3 1936: 1,2 1937: 2 1938: 3 1939: 0,9 394