Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)
kon található kőszénnek szabad rendelkezési jog (...) valamint jelzett fekvőségeken található békasónak az üvegipar üzlet fennállása idejéig szabadon és ingyen" történő kitermelési és felhasználási joga. A Jeszenszky testvérek 12 még 1869. november 11-én kötelezték magukat, hogy gr. Gyürky Ábrahám gazdaságai számára (csókási, andrásfalvi, márkházi, kökényesi, nyárjasvölgyi, kotyházi) a termelési költségek megtérítése mellett szenet biztosítanak. 13 A Jeszenszky testvérek a bányanyitás érdekében megbízták Mescha Andrást 14 , hogy eljárjon hivatalos helyeken. A bányaügyekben járatos Mescha a besztercebányai bányakapitányságtól megkérte a kutatási engedélyt, s ennek birtokában a kutatásokat is megkezdte. Az 1870-es bányakapitányi szemleút során Csókás pusztán Maasz Mihály bányafelőr tájékoztatása szerint a széntelep 6 hüvelyk (0,15 méter) vastag volt, amit 12-22 ölnyi (22,6-41,5 méter) mélységben értek el. 15 A telep fedüjében a tárna kihajtása 24 ölnél (45,3 m) tartott. Reményeik szerint a széntelepet 95 öl (179,5 m) után érhetik majd el. 16 A csókási bánya a későbbi térképeken szereplő István tárnával lehet azonos. 1913-ban a Frigyes-akna műveletei rályukasztottak a 22. sz. műúttól északra, a tanya mellett létesült táróra. Munkásainak adatait 1869-től ismerjük. 17 1869: 6 fő, 1870: 8 fő, 1871: 16 fő, 1872: 40 fő, 1873: 64 fő. A bánya megnyitásának hírére érkezett vissza 1872-ben Both Ernő, és vette fel a kapcsolatot a Jeszenszky testvérekkel. Egy 1874-es telekkönyvi bejegyzés szerint 1872. április 7-én társasági szerződést kötöttek, amit 1873. október 15-én adásvételi szerződéssel erősítettek meg. A társasági szerződésben találunk utalást arra, hogy üveggyári épületet is emeltek. 18 A szénbányászati jog azonban csak a Jeszenszky testvéreket illette meg, Both az üveggyártásban volt érdekelt. Miután 1874-ben elhunyt Jeszenszky Samu, a gyár működését beszüntette. 19 Both Ernő ezek után 1875-ben Szalmatercs határában folyamodott bányajogosítványért, majd a nógrádi Zlatnón tűnt fel gyárigazgatóként 1877-től 1884-ben bekövetkezett haláláig. 20 A csókási üveggyártás megszűnte után a bányászat tovább folyt. Hantken Miksa a Jeszenszky-féle csókási barnaszenet is megemlítette szakmunkájában 1878-ban. 1879-ben a Jeszenszky Danó neve alatt futó kőszénbányánál Laczkovics Jánost, a rimamurányvölgyi bányatársulat nyugalmazott bányatisztjét alkalmazták igazgatónak. Annak ellenére, hogy tanult bányász volt, a mulasztások miatt gyakran volt bányaszerencsétlenség a vezetése alatt álló bányában. 1879 márciusában bekövetkezett halálos kimenetelű baleset is a nem megfelelően biztosított vágat beszakadása miatt történt. A balesetre a helyi sajtó is felfigyelt, megállapítása szerint a baleset azért következett be, mert a bányászoknak 4-5 lábnyira (1,2-1,5 m) biztosítaniuk kellett volna a munkahelyet ácsolattal és ez elmaradt. Az ok anyagi természetű volt, ugyanis a bányafát pénzért kapták a munkások, az ácsolás időigényes munka volt, ezért pénz és időnyerés céljából nem az előírásoknak megfelelően dolgoztak, csak úgy „gondolomra" rakták be a támfákat. Nem véletlen tehát, hogy „...épp Csókás környékén egyes igazgatók, vevalterek, bergmeisterek vagy mi az istennyila emberek méltatlankodásai, meggondolatlan rosszakaratú expektoráczioi miatt munkás lázadások is voltak".^ Elmarasztaló volt a vélemény az említett igazgatóról is: „Az igazgatónak gúnyolt Laczkovics a költő szavait bányászaira applikálva hangoztatja: Áldjon vagy verjen sors keze, itt (t.i. Csókáson) élned vagy „dögölnöd" kell. Ebből a meggyőződésből csak kétszer látogatta meg a felügyeletére bízott bányát"}' 2A tulajdonosok ezek után felmondtak Laczkovicsnak és helyette a baglyasaljai volt bányamestert, „Maternét" (Materné Fedor) nevezték ki igazgatónak. 1880-ban az SKB Rt. bepanaszolta a csókásiakat, mert „Salcer a Jeszenszky-féle pusztacsókási kut. műtételeken át a salgói adományozott bányatelkekből jogtalanul szenet termelt"?-^ A csókási bánya sorsa azonban megpecsételődött. 1881. május 14-én keltezett meghatalmazás alapján augusztus 21-én megszületett az adásvételi szerződés, amely alapján a Jeszenszky testvérek nevére bejegyzett kőszénkutatási és kitermelési jogot a Magyar Országos Bank megvette. November 7-én az összes jogokba már az új tulajdonost jegyezték be. 24 Ezzel a vétellel a hat kisebbszerű vállalkozás egyesítését végezte el a bank. 1881. augusztus 28-án megalapította a Länder Bankházzal közösen az Északmagyarországi Egyesített Kőszénbánya és Iparvállalat Rt.-t. 25 A csókási bánya bezárására 1883-ban került sor. Az adatot a salgótarjáni községi képviselőtestület jegyzőkönyve erősíti meg, amelyben Hankus Imre budapesti lakos, gyógyszerész a községben második gyógyszertár felállítását kérelmezte 1888-ban. A testület ugyanis nem tartotta szükségesnek 361
