Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

káslakások építésének növelése, a bánya technikai fejlesztése a Lipták gyár keretén belül nem volt megoldható, ezért a gyár részvénytöbbségét tulajdonában tartó Angol-Magyar Bank Rt. a szénbá­nyát külön részvénytársasággá alakította át. 50 Nagybátonyi Szénbánya Rt. megalakulása és működése (1921-1928) A Nagybátonyi Szénbánya Rt. megalapításával 51 a szénbányászat és a kereskedelem folytatása, továbbá az üzletjoggal kapcsolatos mindennemű kereskedelmi ügylet volt a cél. A vállalat szénbá­nyái Nagybátony és környékén helyezkedtek el, de jogosult volt a társaság bárhol ilyen jellegű üze­met megszerezni és fenntartani. Az új vállalat alaptőkéjét 20 millió koronában határozták meg, mely százezer 200 korona névértékű bemutatóra szóló részvényből állott. A teljes összeget az Angol­Magyar Bank Rt. bányászati főpénztáránál kellett befizetni. Az alakuló közgyűlést 1921. szeptem­ber 23-án, Lantos Ernő ügyvezető igazgató és Bortnyák István bányaigazgató közreműködésével nagy eréllyel és gyorsasággal kezdte meg a kolónia kivitelezését, valamint a bányaüzem korszerűsí­tését. A Nagybátonyi Szénbánya Rt. szénterülete az Almásy családtól vásárolt 7625 h 624 négyszög­öl Nagybátonyban és Szentkúton feküdt. Folyamatban lévő szerződések: Mátraverebély, Sámsonháza, Szúpatak, Marok-háza, Kisbárkány, Nagybárkány és Lucfalva 10 000 holdjára szóltak. Csak az Almásy-féle területen volt feltárás, bányanyitás, illetve kutatófúrás. Nagybátonytól északra, a Mária-Stefan bányatelken a Simi-lejtősaknában folyt bányaművelés. A vájást érdemlő szén 1,1-1,95 méter vastag, az átlagos vastagsága pedig 1,3 méter, kalóriája 4010 volt. A telep délre lejtősödött, a szénvagyon elérte az 1,5 millió mázsát. A bányamező határos volt az SKB Rt. maconkai területével. Nagybátonytól délre, Szoros-patak mentén feküdt a Gedeon-Lilla­Edmund bányatelek délkeleti irányú vetővel. Az andezitdajktól nyugatra 310 méteres ereszkével tár­ták fel a felső telepet, mely 1,8 méter vastagnak és palásnak bizonyult. A bányatelek középső részén a telepek kibújtak, így tárókkal könnyen felnyithatók voltak. Az alsó telepet a Gedeon-, és Szent Jó­zsef-tárókkal, valamint az Aurél-tárókkal tárták fel. (Az alsó telepet a Gedeon és Szt. József-tárók­ban már lefejtették.) Felső telep az Aurél-táróban volt feltárva. Új-táró és Aurél-táró között siklót te­lepítettek. A telep tehát három padra osztható, a felső és alsó jó minőségű, a középső átszőtt. Tiribes-pusztánál 300 méteres aknával lehetne csak fejteni az árkos vetődés miatt a szenet. 52 A vállalat központi és szorospataki lakótelepe 1922 végén már 231 munkás, 26 altiszti és 11 tisztviselői lakásból állt. A nőtlen vagy hetente hazajáró bányászok részére barakkokat állítottak fel. Mindkét telepen volt élelemtár és iskola. A szorospataki bányát a MÁV állomásával iparvasút és drótkötélpálya kötötte össze. A bányák­ban villamos meghajtású szellőztető, vízkiemelő berendezések voltak. Hozzákezdtek a szénosztályo­zó és javító műhely építéséhez is. A Nagybátonyi Szénbánya Rt. 1921. szeptember 26-án alakult kü­lön részvénytársulattá. 53 A pestvidéki kir. törvényszék, mint a bányatelekkönyvi hatóság 20/1922. sz. alatt másolatban bemutatott végzés alapján a budai bányakönyv ГУ. kötet 160. lapján bekebele­zett Lilla, Stefan, Edmund, Gedeon, Mária védnevű bányatelkeket, valamint a Stefan védnevű bá­nyatelekhez adományozott Stefan jelű határközt, összesen 1 815 303 m 2-t az itteni könyvekben a dr. Lipták és Társa Építési és Vasipari Rt. eddigi tulajdonosának nevéről törölték és egyidejűleg a Nagybátonyi Szénbánya Rt. budapesti bejegyzett cég, bányavállalat nevére írták át. A bányatelek vé­telára 750 000 korona volt. Átruházták mindazokat a megállapodásokat is, amelyeket korábban az Almásy családdal kötöttek. Az Almásy örökösöktói haszonbérben bírt szénterületekre vonatkozó szerződéseket eredetileg Schréder Gyula kötötte meg 1915. november 15-én, s tőle vállalták át 1916. december 30-án, illetve újabban 1918. május 31-én keltezett pótszerződésekkel. A szénterületért 5 fillér/mázsa terrágiumot fizettek. Ezt az összeget emelték fel 1918 után 5,5 fillér/mázsára. A szénen kívül mészkő, andezit, riolittufa és agyag kitermelési jogát is biztosították. A bánya további terjeszkedésének lehetőségét a már felsorolt községek elöljáróival, továbbá Tar és Hasznos községekben szerződésekkel biztosították. (Ezeket a szerződéseket 1922. május 15-én pótlólag csatolták az adásvételhez. Nagybátony község lakosai 1920. december 14-én, Mátraverebély 326

Next

/
Oldalképek
Tartalom