Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

1916-ban a dr. Lipták és Társa Építési és Vasipari Rt. kispesti cég adás-vételi szerződése alapján rekonstruálni lehet a bánya felszerelését.

34 Bányához: 13 bányacsille; 6 szállító billenőcsille; 27 bányacsákány; 8 vasfúró; 6 töltővessző; 4 vasrúd; 2 targonca; 5 szénrosta; 10 fúró rudazat; egy ló és egy szekér tartozott. Az irodában: 2 íróasztal; 4 szék szerepelt. A Lipták cég azért vásárolta meg az üzemet, mert saját gyára szénszükségletét szerette volna olcsón biztosítani, sőt idegen fogyasztókat is ellátni. Ennek érdekében az Almásy birtok mintegy 8000 kh területének szénjogát is megszerezte (szorospataki és tiribesi birtok). A Lipták gyár Mátraverebély, Sámsonháza, Nagybárkány és Kisbárkány, Marokháza, valamint Szúpatak községekben is vásárolt szénjogokat.

35 A bánya birtoka így a salgótarjáni szénmedence déli részén összefüggő területet alkotott. A vásárlás után a községtől északnyugatra fekvő lankás domboldalon a kibúvásra telepített Mária-tárót tovább üzemeltették. Az I. sz. széntelep magasabban levő részét egy rövid táróval könnyen elérték, és itt minden nagyobb költség nélkül termelték a szenet. A telepvastagság 1,6-2 méter volt, a szén fűtőértéke meghaladta a 3200 kalóriát. A Mária-táró közelében volt a Simi-lejtősakna. A két bányamű egymással 1922-től földalatti összeköttetésben állott. A bánya neve is azt mutatja, hogy itt a mélyebben lévő széntelepet művelték. A kitermelt szenet sodronykötélpályával juttatták a vasúti állomásra, később a tárón hozták ki a szenet és gőzmozdony vontatású vasúton szállították az átrakó helyre.

36 Zsigmondi Árpád 1916. szeptember 21-én keltezett jelentésében számolt be arról a kétnapos útjáról, melyben a megszerzett területeket és a szomszédos vasgyári szénbányát is megtekintette. Felvételének „vezérfonala" a bécsi geológusok által vagy 50 évvel ezelőtt készített, és már elavultnak tekinthető geológiai térkép volt. Két széntelepet állapított meg, melyeket 15-16 méteres távolság választott el egymástól. A felső széntelep vastagsága Mária-tárónál 2 méter volt, a széntelepben a főiétől lefelé számítva 0,8 méterre egy 0,03 méteres agyagréteget is jelölt. A szén kalóriáját 4400 egységben állapította meg. Fúrólyukban mérve 5-16 méterrel mélyebben a 0,9 méter vastag alsó széntelepet gyengébbnek találta a felsőnél, melyből a hasznosítható vastagság mintegy 0,6 méter. A bánya további lehetőségéről így írt: Jövője lényegesen attól is függ, vájjon a gyár gazdaságosan fel bírjae ezt a szenet dolgozni. Nem ajánlhatom eléggé, mielőtt költséges nagyobb berendezéseket tetetnek a bányánál (...) a nagybátonyi szénnel, külön a két telep szenével és azonkívül vegyesen is, a gyárban elég széles körű gőzítési kísérleteket végrehajtani. Nemesíteni ezt a szenet mosás által, nézetem szerint gazdasági szempontból nem ajánlatos. " Bejárta a Mária-tárót, s megállapította, hogy a régi tulajdonos mulasztásai a táró rendes hajtásával még jóvátehetők. A Lipták-féle szénterületről a következő megállapításokra jutott: 1. Nagybátony községtől észak-északnyugatra fekvő Stefán és Mária bányamezőben 40 ezer tonna szénre lehet számítani. Fúrásokkal az adományozott területen és közvetlen környékén meg kell határozni a szénelőfordulásokat. Maconkai határban területükhöz közel az SO Rt. két tárót hajtatott, jóval a völgy talpa felett. Ezen a területen leginkább táróbányászat lesz, ami természetesen olcsóbb az aknabányászatnál. 2. Nagybátony állomástól délnyugatra Tiribes-pusztán, mely szintén vásárolt terület (ahol a régi felvételű geológiai térkép szerint egy km széles és 3 km hosszú területsáv található), melyen a telepet 260 méteres fúrólyukkal megfúrták. „Ezt a szenet ígérő területet szintén át kell kutatni, mert közel lévén vasúthoz, gazdaságosan nyerhető szén jelenléte esetén ennek a területnek a kiaknázására előbb kerülhetne sor, mint az alább felsoroltakra. " 3. Továbbá a Gedeon, Lilla, Edmund adományozott bányatelkektől délre fekvő területen, ahol az SKB Rt. évekkel ezelőtt 4 fúrólyukat mélyített, szintén érdemes kutatni.

37 A bányászat fejlesztése komolyabb mértékben 1917-ben indult meg, ezt számos szakvélemény és igazgatói megbeszélés aktajegyzete is igazolja. 1918. január 31-én keltezett ismertetés szerint a Lipták-cég a Kovácsbükky (Ochtinszky-Zólyomi) féle 20 kettős bányamértéket megvásárolta, az Almásy-birtokot pedig bérbe vette. Az Almásy-birtok (3132 kh) déli részén 130-266 méter mélységben jelölték meg a széntelepet. A felső telep 1,6-2,5 méter, tőle 15-20 méterrel mélyebben az alsó telep 0,2-1,1 méter vastagságú. A Tiribes-puszta 1088 kh területén 245 méter mélységben érték el a 320