Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

leménye az volt, hogy ők a szénjogot Hecht Simonnal kötötték meg, a többire pedig nem nyilatkoznak. A kérdéses széntelep 0,65 méter vastag volt, a Szénégető-dűlőben Jenő-aknától 538 méterre terült el. 1937. június 11-én az adományozott Karancskeszi II. bányatelek nyugati határát elérte az SKB Rt. szénben hajtott vágataival és aláment Prónay Róza birtokának. Az itteni jogokat az SKB Rt.-be olvadt ÉKI Rt. vette meg 1922. május 16-án.

31 Kazareczky István ny. horpácsi főjegyző jelentette 1938. március 21-én az SKB Rt.-nek, hogy a Völgyfő-pusztán jogtalanul kutattak Zsidai Gyula, Tarjáni Pál, Nagy Béla és Takács Kálmán karancskeszi lakosok.

32 Áprilisban Lászlóvölgy-pusztai Virág József és Társai féle ingatlanon is alkalmi bányavállalkozók kutattak - ez a társaság a Sugár-féle céggel volt azonos, akik Egyházasgergén kutatgattak.

33 Májusban már arról értesítették a budapesti igazgatóságot, hogy a Baksaházapusztai Mocsáry Sándor féle területen a Gyöngyösvidéki Kőszénbánya Rt. kutatott.

34 1938. szeptember 12-én a Hársas-dülő tulajdonosaival, Huszár Jánossal és társaival a Sugár cég kezdett tárgyalni, amit az SKB Rt. érdeklődéssel figyelt. így jutott tudomására, hogy a szerződést augusztus 31-én megkötötték.

35 A kis próbálkozások megléte nem befolyásolta az SKB Rt. karancskeszi bányászatát. Az itt telepített lejtősaknák bejáratainak centrális telepítése tette lehetővé egy közös központi szénrakodó kialakítását. Innen keskeny nyomtávú vasúton szállították a barnaszenet a zagyvapálfalvai rakodóra. A széntermelés a váltakozó vastagságú, helyenként 0,3-0,4 méter,.átlagosan 0,6 méter vastag III. telepben folyt. A szén 15-17 000 kJ/kg kalóriájú (3658-4146 Kcal/kg) volt, amit kazánokban jól el lehetett tüzelni, hosszúlángú, nem összesülő tulajdonsága volt még jellemző. A szénvagyon 1947-es kimerülése után a bányákat bezárták. A Jenő lejtősaknák sora így következett: Jenő I. sz. lejtősakna (1923-/1939/-1943). A völgy keleti oldalán nyitották meg, beomlott bejáratát még megtalálhatjuk a haldára vezető siklópálya jobb oldalán. Termelése 40-50 vagon volt, ami 4-5 vagonra esett vissza. Üzemét 1943-ban szüntették be. Légaknája a hegyoldalban volt, helyén 8 méter átmérőjű és 2 méter mély súvadás található. A lejtősakna gépháza ma lakóház. Van forrásunk, mely a lejtősakna megszűnését 1949-re teszi, azonban ez a dátum az összes Jenő-lejtősakna megszűnésére vonatkozik.

36 Jenő II-III. sz. lejtősakna (1941-1942). III. sz. lejtősakna (1941-1943). 1940-ben új lejtősakna mélyítését kezdték el Karancskesziben. A völgy baloldalán, az egykori szénrakodó mellett telepítették a lejtősaknákat. Bejárataik mára már nem találhatók meg. A völgy közepén a központi fatelepet alakították ki. Itt voltak a központi műhelyek, irodák épületei is. Jenő IV. sz. lejtősakna (1941-1943). Bejárata a völgy nyugati oldalán, a domboldalban nyílt. A lejtősaknák egymástól 200 méter távolságra helyezkedtek el. Felhagyásuk után a bejáratokat beomlasztották. A lejtősaknák határt értek, termelésük visszaesett, szenük elpalásodott. Addig voltak nyitva, míg az V. sz. lejtősakna elérte a vastagabb telepet. Jenő V. sz. lejtősakna (1943-1949). A völgyben a legdélibb telepítésű bánya volt, közvetlenül a falu szélénél. Bejáratának helye már nem található meg. Az V sz. lejtősakna szene 1,5-2 méter vastag, tűrhető minőségű volt. 1944-től már termelt. A lejtősakna bal alapközléje feletti siklórész jobb szárnya a keletkezett tűz miatt bennmaradt. A szénmező határán túl már a „Krúdy-féle bicskabánya" helyezkedett el. Jenő VI. sz. lejtősakna (1946-1947). A még létező Szénégető-pusztával szemben lévő domboldalon, a völgy nyugati oldalán települt. Bejárata egy 20 méter hosszú, 2 méter mélységű földbevágás végén volt, mára beomlasztották. Jenő VII. sz. lejtősakna ( 1947). Reménybeli széntelepre települt, a legészakibb bánya volt. Egyetlen fúrt lyuk adataira (0,8 méter vastag széntelep) támaszkodva létesítették. A telep 150 m

2 nagyságúnak bizonyult, kihajtás után a lejtősaknát beszüntették. Bejáratai beomlottak, beerdősültek. 19221949 között a Jenő-lejtősaknák 1 218 000 q szenet termeltek.

37 A negyvenes években a terület iránt érdeklődést mutató SKB Rt. gyakran kapott ajánlatokat bányák, illetve szénterületek megvételére. Ebbe a sorba kapcsolható be Kocsis Lajos budapesti ügyvéd ajánlata 1945-ben. A Marakodi-pusztán lévő, Szűcs János rákospalotai lakos szénbányáját és a hozzá tartozó 150 kh nagyságú területet ajánlotta fel. Karancskesziben a Jenő-lejtősaknák még termel287