Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

A termelést Baglyasalja felé egy 1,1 km hosszú alagúton a bikabikki völgybe, az András-aknai vágányokig gőzmozdonyok szállították, később ezeket villamos mozdonyok váltották fel. A technikai fejlesztés következtében 1898-ban villamos szivattyút telepítettek az aknába. 1900ban elektromos energiára állították át a bányaszállítást, melynek során 1901-ben a Gusztáv-aknában egy elvetett teleprész feltárása és lefejtése végett villamos erővel hajtott, végtelen köteles szállító berendezést alkalmaztak. A feltárt mélyebb szinten villamos meghajtású vízemelő berendezést építettek be. A „primer-dynamo" az akna gépházában volt, s onnan szigetelt vezetéken jutott az áram az akna-járóosztályán át az elvetett teleprész felé a szállító és a vízemelő géphez. A villamos szivattyút az ereszke alján egy külön „secunder-dynamo" hajtotta. 1909-ben az Albert-akna felső szintjére telepített duplex-gőzszivattyú a felső szint vizét és a Gusztáv-aknai bányavizek egy részét emelte a külszínre. A megépített szállítópálya kettős vágányú, mindkét végén és a közepén 30-30 m hosszú kitérőkkel rendelkezett. A szállítópálya baloldalán a személyi közlekedésre 900 mm széles szabad tér volt, a szállítási sebesség 0,9 m, 5 tele és 5 üres csille bekapcsolása mellett. Gusztáv-aknában 1909-ben további feltárási munkák kezdődtek, s 1911-ben is folytatódtak, miután a kettévált széntelep alsó részében indított fővonalból egy siklót hajtottak ki. A széntelep nem vastag, de elsőrendű minőségű volt. A feltárás és fejtés egész évben folyt az I. sz. „villamos" ereszkében, melynek során feltárták a „bedai" sikló területét. A padkaszénben a sikló 161 méterig lett kihajtva, a fővonal pedig a siklótól számítva 144 méterig. Fejtés alatt volt az I. keresztvágati fővonal, továbbá a III. és ГУ. sikló területe. 1913-ban feltárták a bedai sikló csaknem egész területét. A sikló mögötti főfeltáró és szállító folyosó egy 40 m-es vetőt ért el és ekkor kérdéses lett, hogy a folytatólagos teleprészt honnan tárják fel. A padkán a feltárások egész évben folytak, de nem teljes erővel. (A fejtések a III., IV. siklóban és a „bedai" siklóban, valamint a villany ereszkében üzemeltek.)

21 Az északi keresztvágat 1916-ban elérte hosszban a 181 métert - folytatását tervezték. A „bedai" sikló területét is teljesen feltárták, jórészt lefejtették annak déli szárnyát. A padkaszén feltárása egész éven át folyt, úgyszintén feltárás alatt volt a III. sikló padkai területe, melyben a lefejtés is megkezdődött. A

IV. sikló területét is egész évben fejtették, úgyszintén fejtés alatt állott a feltárt I. villamos ereszke és a „bedai" sikló is. A Gusztáv-akna (Bikabikk-akna) termelése a szénvagyon kimerülése után 1929-ben szűnt meg. A kies völgyben fekvő bányatelep 42 éven át szolgáltatta a környék egyik legjobb barnaszenét. 1929. július 7-én egyházi tiszteletadással „temették" a bányát. Kevés híradás maradt fenn a bányabezárásokról, ezért tartjuk érdemesnek felidézni a korabeli tudósítást: „Az utolsó hetek kockázatos termelésének szerencsés befejezése alkalmából, a telep lakosainak kívánságára, múlt vasárnap hálaadó szent misét tartottak. A már részben befödött akna fölött, hol évtizedeken keresztül jött ki a csillogó fekete gyémánt, építették fel az oltárt, melyet szt. Borbála képe ékesített, mely kép előtt a bányákba leszálló bányászok Isten segítségéért esdő fohászai hangzottak el a telep élettartama alatt. A szent misét Horváth László karancskeszi plébános, a telep kedvelt lelkipásztora mondotta az ottani és a környékező telepek lakosainak buzgó áhítata mellett... A szentmisét felajánlotta a bányában halálukat lelt bányászok s a telepen elhunytak lelki üdvéért, továbbá az élők szebb és boldogabb jövőjéért. "A századfordulón épített kolóniát 1988-ban bontották le, két épülete maradt csak fenn.

22 Albert-akna (Béna-akna, 1897-1931) Az ÉKI Rt. mely úttörője volt hazánkban a villamos energia bányászati célokra való gyakorlati alkalmazásának, 1896-ban nagyobb feltárást kezdett Etes község határában az SKB Rt. szomszédságában a 0,7-0,8 méter vastag III. telep lefejtésére. A vékony telep miatt a bánya kiterjedése megnövekedett, szállítási nehézségek következtek be, amit csak terhelt a szellőztetés, a fenntartások költsége. Az új bányát villamos vontatóerőre berendezett vasúttal csatolták a baglyasaljai telephez, illetve rakodóhoz. Ekkor alakították át a karancsaljai Gusztáv-aknához vezető gőzmozdonyú vasútját is villamos vontatásra. Az akna bányamezeje Etes község határában, a bénái völgyben feküdt. 1897275