Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

ták Némethy Kálmán örököseitől 1881. június 8-án megvett 1190 hold föld alatt található összes kőszéntelepet, annak kiaknázási jogával együtt. A földterület Karancsalja határában volt. A vállalkozók közül Pulszky Ágost (1846-1901) jogfilozófus, egyetemi tanár. Politikai szerepet 1871-től játszott, mint országgyűlési képviselő és nógrádi földbirtokos. Hoffmann Jakab vállalkozó, lőrinci birtokos 1881-1910 között. Nejével, Diamant Sárával együtt kaptak nemesi rangot 1884-ben. Hoffmann Jakab ugyancsak eladta a Kun családtól vett szénkitermelési jogot 302 000 o.e. forintért. A baglyasaljai ingatlanokat 1881. augusztus 2-án keltezett szerződésben Minich Manó, Jaulusz Ferenc és neje Hoffmann Katalin, valamint Hoffmann Jakab és neje Diamant Sára adta el a MOB Rt.-nek. A területek 1887. november 9-én szerződésileg az ÉKI Rt. tulajdonába jutottak, miután azokat örökáron megvették.

1 A tranzakciók révén került eladásra többek között a Karancsalja déli részén, az Eteshez vezető községi út és a Dobroda-patak völgye mellett fekvő Bedabánya, mely a baglyasaljai bérc legészakabbra fekvő bányája volt (L. Karancsalja). A kapcsolódásoknak még nincs vége. Hoffmann Jakab és Pulszky Ágost 1885. február 22-én megkötötték azt a szerződést, amely gr. Forgách Józsefné nemesi birtoka alatti kőszén kitermelési jogát jelentette a társaságnak. A Forgách családot br. Pongrácz Emil képviselte. A Forgáchokon kívül a szerződés érintette még br. Pongrácz Anzelmnét (Simonyi Sarolta) is, mint Wellenbergi Fischer Franciska (Ley Franciska) meghatalmazottját. A szerződés értelmében az Etes községben fekvő egész birtok gr. Forgách József örökségeként a Forgách gyerekeket illette, a birtok alatti szén kutatási joga pedig 1/3 részben Pongrácz Anzelmnét, 1/3 részben Fischer Franciskát illette meg. A birtok tulajdonosa szintén 1/3 kőszénkutatási joggal rendelkezett. A jogi helyzetet tovább bonyolította, hogy a telekkönyvben vezetett fekvőségek alatti közös kőszénhez 7/168-ad részben jogot formált még Szentiványi Ferenc is 1872. május 17-én. Tekintve, hogy a telekkönyvből nem tűnik ki, hogy a Szentiványi Ferenc javára kikötött rész az eladók közül kinek a részét terheli, a vevők elhatározták, hogy Szentiványival külön tárgyalnak. Végül a törvény által fenntartott ásványok iránti tulajdon és kutatási jogokat 10 000-10 000 forintért vették meg. A kutatási jogot az eszközölt fúrások eredményei alapján kapják meg. Hoffmannék felhatalmazást nyertek arra, hogy 1885. április 15-ig végezzenek fúrásokat, illetve feltárásokat. A teljes vételár kifizetését az eredménytől tették függővé. A vállalkozók tervezett vasút részére 15 kh területet is vásároltak 2000 forintért. Az aláíráskor Szentiványi Ferencet (Szécsénykovácsi lakos) veje Pongrácz Emil képviselte. Hogy jól sáfárkodott a családi érdekekkel mutatja az is, hogy Szentiványi tulajdonrészét a kutatási jogokkal és az italmérési regáléval együtt 1450 forintért adta el. A Szentiványi családdal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy Szentiványi Ferenc országbíró lányát Anna Máriát, Кару József kir. tanácsos vette feleségül. Leánya, Amália Gyürky Pál felesége lett. Кару Ede (Edward) 1854-1860 között megyefőnök volt Nógrád megyében. Кару Edéről az „Ipolysajóvölgyi" vasút jegyzőkönyve 1854. november 18-án írta, hogy nógrádi közbirtokos és kőszéntelep tulajdonos volt. Ennek a kőszéntelepnek a révén kerültek kapcsolatba a Szentiványiak az Etesi Kőszénbánya Társulattal. A megyei sajtó 1885. április 26-án tájékoztatta a közvéleményt az etesi bányatelepek megvételéről, sőt május 9-én már a pálfalvai vasúti állomástól az etesi kőszénbányáig kiépítendő keskeny nyomtávú vasút munkálatairól is beszámoltak. A megszerzett jogok birtokában a társulat a bányakapitányságtól 2 bányatelek és 2 határköz adományozását kérte. 1886-ban azonban csak 1 bányatelket és 2 határközt adományoztak 424 984,72 m

2 nagyságban. A bánya, értéklajstrom szerinti birtokosa az „Etesi Kőszénbánya Társaság" volt, meghatalmazottja pedig Borzemszky Vitold. Az illetékfizető az Ágost-bánya. Gyakran szerepelt a társaság megnevezés helyett a vállalt név is.

2 Helyileg a Katinka-pusztán, a későbbi Öreg-Etesen lévő Ágost-bánya termelési viszonyaira, műszaki adottságaira vonatkozó adatok gyéren és meglehetősen esetlegesen fordulnak elő. Teljes képet nem lehet rajzolni a társaság működéséről. Egy 1886-os statisztika szerint a bányának 7500 méter hosszú mozdonyüzemű vasúti pályája volt, amelyen két mozdony üzemelt. A széntermelés ebben az évben 213 000 q volt. A Déry-féle Bányakalauz 1888-ban 4 kettős bányamértékről és 2 határközről tudott, s a vasútvonal mellett megemlítette a 3200 méter hosszú földalatti szállítópályáját is. Az éves termelés 500 000 q-re emelkedett, munkáslétszáma 1886-ban 240 férfi, 6 nő és 60 gyermek. Majd a 266