Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)
feltárt terület 1 millió q. Az SKB Rt. a kiskéri bányászatot azért szerezte meg - ami lassan nyilvánvalóvá vált - hogy más konkurens vállalkozás ne vásárolhassa meg. A területen hiba volt a mélyművelésű bányászatot folytatni, mert csak a ráfizetés növekedett. A termelés 2/3 része elővájásból, 1/3 része fejtésből származott. A kiskérpusztai széntermelés alakulása 1919-1937 között. 25 1919 15 150 q 1920 33 023 q 1921 78 512 q 1924 110 306 q 1925 151 700 q 1930 75 580 q 1937 115 141q 1938. augusztusától következett be fordulat Kiskéren. A szandaváraljai „Tógát" szénbánya szerződésekkel kereste meg a kiskéri bányamunkásokat s 4,5 pengő minimál bért ajánlott fel. Két munkást már elcsábítottak, de többen készültek átmenni dolgozni. Aratás után a bányamunkások nem tértek vissza Kiskérre, hanem a Szandaváraljai Kőszénbánya Kft. Tógát-pusztán lévő bányájához szegődtek el. (Kiskéren a vájárkereset 3-3,5 pengő volt) 1938. december 14-én az SO Rt. központi igazgatósága kiskéri bányaüzem megszüntetését fontolgatta. A bányavidék lakossága pedig kérelmezte, hogy az „Egyetem a szénjogi szerződést bontsa fel" az SKB Rt-vel és másnak adja bérbe. Az igazgatóság értesülése szerint „egyesek a nyilaspártról is ezügyben eljárni" próbálkoztak, arra hivatkozva, hogy a bánya megszüntetése miatt a kereset nélkül maradó munkásság igen súlyos helyzetbe kerül. Ezt a próbálkozást a vállalat vezetése nem tartotta komolynak. 1939. március havában a régi Sándor táróban és az újabb Parlagi táróban a feltárt széntelepet leművelték. A medencében lévő, nagy mélységbe leejtett teleprészek feltárásával a vállalat már nem szándékozott foglalkozni. A „Tanulmány-alappal" (Pázmány Péter Tudományegyetem) kötött szerződésről az SKB Rt. lemondott, s amint a szerződés feltételei lehetővé tették, a szén a tulajdonosok szabad rendelkezésébe került vissza. A két tárót kirabolták, a szájnyílásokat betömedékelték, a légaknát is betömedékelték. A kiskéri állandó munkásokat a salgótarjáni szénmedence különböző üzemeihez helyezték át. A Dorottya, Sybill, Sándor bányatelkek engedélye 1940. március 27-ig szólt, a bérleti viszony 1942. március 15-én szűnt meg. 26 Az SKB Rt. felhagyása után a bányászat tovább folyt. A bányát bérbe vette egy Gergely nevű magánvállalkozó, aki reményeit arra a kicsi szénvagyonra alapozta, amelyet még az SKB Rt. fúrt meg a lakótelep mögött húzódó hegygerinc túlsó oldalán. A vállalkozás működése nem terjedt túl két évnél. 27 Az államosításkor a Kiskéri Kőszénbánya nevű cég a Pázmány Péter Tudomány-egyetem bányájaként szerepelt, termelése 1946-ban 49 000 q volt. Az államosított salgótarjáni bányaigazgatóság hat körzete közül a másodikban tartották nyilván Kiskért. A termelés beszüntetésének időpontja 1947. áprilisában volt. 1946. október 3301 q 27 munkás november 2638 25 december 2812 24 1947. január 3240 25 munkás, a Zagyvái kerület része február 2948 22 a pálfalvai kerület része március 780 19 április A Kiskéri Kőszénbányát a MÁSZ vette át, a bánya nem mutatkozott kifizetőnek, ezért 1947. április l-re az összes bányamunkásnak felmondtak, a bányát végleg bezárták. A MÁSZ nem kérte a Budapesti Bányakapitányság engedélyét a szüneteltetéshez, ennek ellenére a bányászat végleg megszűnt a területen. 28 242
