Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

pasztalták. Dengelegtől nyugatra, az Uzsoki hegy keleti alján 150 méter mélységben szintén lignittelepeket harántoltak 0,1-0,4 méteres vastagságban, 17 100 méter mélységben. Szénbányászat itt sem alakult ki az évek során. ' Jegyzet 1. Magyarország kistájainak katasztere. II. k. Bp. 1990.758. o. Vitális István: Magyarország szénelőfordulásai. Sopron. 1939.353. o. Erdőtarcsa A megye déli szélén, az Ilka (Tarcsai)-patak partján fekszik. Két oldalán a Daróc- illetve a Kopasz-hegy található. A falu határában már 1860-ban egy ismeretlen személy kutatási engedélyt kért. Hosszú hallgatás után az SKB Rt. 1907-ben, Kubinyi Mártonné 1450 holdas birtokára kötött szénjogi szerződést. Kubinyi Márton kamarás özvegye testvéreivel Márkus Adorjánnal és Förstner Györgynével osztozott a birtokon. A felajánlott birtokon azonban az SKB Rt. nem nyitott bányát.

1 Magyarország szénkészleteinek kétharmadát a külfejtéssel kitermelhető lignit adja, mely erőművi hasznosítással szemben támasztott követelményeknek megfelelt. Веке Imre írta „A lignit igen értékes ásványi nyersanyag mert balasztmentesen (hamu és nedvességmentes) állapotban magasabb a fűtőértéke, mint a hazai föld alatti művelésekből kitermelt nyers aknaszenek többségének". A községtől keletre eső területen, a közelmúltban tárták fel a lignitet. Az erdőtarcsai előfordulás a község körül és alatt helyezkedik el Héhalom, Verség és Kalló között. A becsült ipari lignitkészlet 410 millió tonna. A területre a többtelepes kifejlődés a jellemző, a fejthető telepek száma átlagosan öt. A művelés mélysége 130 méter, mely DK-felé eléri a 190 métert. Kitermelésére nemcsak korábban de napjainkban sem lehet gazdaságosság határán gondolkodni.

2 Jegyzet 1. OL Z. 222.2. cs. 28. sz. Nógrád vármegye. Szerk: Borovszky Samu. Bp. 1911.35. o. Nógrád és Hont vármegye. Szerk: Ladányi Samu. Bp. 1934.369-370. o. 2. Веке Imre: Külfejtéses lignitbányászatunk lehetősége. In: Bányászati és Kohászati Lapok 1988.6. sz. 383-389. o. Héhalom A község a megye déli szélén, a Bujáki és Béri patakok találkozásánál fekszik. Héhalomtól nyugati irányban, Máriavölgy-pusztánál 125 méteres fúrással lignittelepeket harántoltak. A szelvények szerint 22-36 méter között 0,2-0,3 méter vastag lignitet, 71 méter mélységben 1,65 méter vastag három lignitpaddal osztott lignites telepet, 74-75 méterben 1,15 méteres két lignitpadot, 111 méter mélyen 1,3 méter vastag, két 0,6 méteres lignitpadot harántoltak. További kutatásról, kitermelésről nincs tudomásunk.

1 Jegyzet 1. Vitális István: Magyarország szénelőfordulásai. Sopron. 1939.353. o. 220