Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

tamniumos mészkővel, palás agyaggal és márgával. A nógrádi barnakőszén medencében feltehetően a paleozoos, mezozoos szintek között képviselve vannak az eocén kor üledékei. A Cserhátban található legidősebb barnakőszéntelepünk a kosdi, középeocén barnakőszén, melynek alsó telepe volt csak fejtésre érdemes. Szenét az 1930-as évek elején a karsztvíz által elfullasztott kosdi akna termelte. A barnakőszenes mező ismert része kis kiterjedésű, települése hegyszerkezetileg zavart, vetődéses. A széntelep keletkezése idején, trópusi éghajlaton karsztlápok képződtek, melyeknek növényzete alakult át barnakőszénné, azaz „karsztkőszénné". A széntelep kiterjedését az oligocén eleji lepusztulás határolja. Oligocén A kor időtartalma közel 13 millió év. Az eocéntói a pireneusi, a miocéntói a szávai hegyképző fázis választja el. Mindkét fázis a regresszióval kapcsolatos, mely után az oligocén és miocén kor elején tenger előnyomulásuk következtek be. Az üledékgyüjtő medence kialakulása az alsó oligocénben folytatódó süllyedés és a tenger előnyomulásának eredményeként az oligocén végére befejeződött. Az üledékképződési ciklus a felső oligocéntenger visszahúzódásával befejeződik. Az eocénben kezdődő szakaszos süllyedés az oligocénben gyorsabbá, egyenletesebbé vált, aminek következményeként 200 méter vastagságú, közel azonos összetételű üledék képződött. Az oligocénen belül két emeletet különböztetünk meg: az alsó vagy kiscelli és a felső, vagy egri emelet. Alsó-oligocén (Kiscelli emelet) Az alsó oligocént a medencében foraminiferos, márgás tardi rétegek (Tardi Anyag Formáció) képviselik. A tardi agyagréteg felett nagy területen átmenet nélkül a Hárshegyi Homokkő Formáció kimaradásával agyagos üledékcsoport (Kiscelli Agyag Formáció) fejlődött ki. Az oligocéntenger gyors transzgressziója folytán a kiscelli agyag helyenként közvetlenül a kristályos palára települt. Az alsó oligocén rétegek vastagsága fúrólyukakból származó információk alapján 1200-1500 méterre tehetők. Felső-oligocén (Egri emelet) A kiscelli agyagmárga üledékképződés lassú átmenettel, megszakítás nélkül megy át a felső oligocén homokos, agyagos márga kőzetébe (Szécsényi Slír Formáció), majd a glaukonitos homokkő összletbe (Pétervásári Homokkő Formáció). A felső oligocén rétegek a külszínen nagy területen fordulnak elő. Az agyagos márgák Sóshartyán, Szalmatercs, Endrefalva környékén, a glaukonitos homokkő Pétervásárától Nógrádmegyerig, Somoskőtől Nagybátonyig mindenütt megtalálható. Az agyagos márga átlag 600 méter vastag, a homokkő kb. 500 méter vastagságú, így a felső oligocén rétegek vastagsága Salgótarján térségében 1100 méterre tehető. Az oligocén széntelepek kifejlődése alig számottevő. Bánkon vékony, palás széntelep iktatódik a hárshegyi homokkő rétegei közé. A felső oligocénbe tartozó vékony, de nagy kalóriájú széntelepet Szátok, Kisecset térségében kisebb vállalkozások próbálták kiemelni. A becskei vékony, szeszélyes településű és minőségű széntelepet már ki is termelték. Űjharmadkor (Neogén) A medence belseje felé egyre mélyebben húzódó tenger üledékei feltöltötték az észak-nyugati üledékgyűjtő medencét. Az üledékképződés folyamatos, a partszegélyi és sekélytengeri üledékek 22