Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

kodott. Csődbejutása után jelent meg Nógrád megyében. Vitális Sándor 1935 augusztusában véleményezte a becskei bányát, mely akkor szünetelt. A táró mintegy 200 méter hosszan volt bejárható, fedőjét alsómiocén homokos agyag, feküjét felsőoligocén agyagos márga alkotta. A táró 22 m

2 területet tárt csak fel. A régi műveletek és kibúvások mellett haladtak, ahol így nyomás jelentkezett. A szén „rozsdás", kilúgozott volt, és a vevők gyakran éltek panasszal a szén gyenge minősége miatt. A széntelep vastagsága 0,8-2,5 méter között változott, a szélek felé lencseszerűen kiékelődött. A széntelepet kilenc agyagbeágyazódás szennyezte. A salgótarjáni laboratórium szerint a szén 3066 kalóriás, meddő nélkül 3545 kalóriás. Kisebb vetődésekkel erősen széttagolt a telep, a vetődések körül elmorzsolódott, használhatatlan szénnel. A feltárt szénvagyon 200 000-400 000 q volt. A becskei Etelka-tárna szelvényének ismeretében egy gyenge bányászatról volt itt szó. Schlager Károly még két szénjogi szerződéssel rendelkezett a bányával szomszédos területeken: a.) Sipeki Bálás József dr. 970 kh birtokából 350 kh területre két éves kutatási idővel rendelkezett. A bérleti idő 40 év. 1937. január 1-től a bérlőnek évi 300 vagon szenet kellett termelnie. b) A Németh Ödön féle szerződés révén a Mester Sándor 150 kh birtokán is volt kutatási kötelezettsége. Ezen a területen volt a bánya is, mely per alatt állt. Schlager a területre opcióval rendelkezett. 3. Zadák Bozsidar bányatanácsos, Becskétől keletre bérelt egy területet s itt 24 méteres aknát mélyíttetett az oligocén fekühomokban. A terület alatt azonban nem volt szén. A 250 mh-nyi terület határos volt a dr. Nagy Imre és Sréter Ferenc szénterületével, s mivel Nagy területén volt egy bánya, Zadák lemélyítette a kutatóaknáját tőle mintegy 14 méterre. Az első széntelepet 12 méterben harántolták 0,4 méter vastagságban, a második telepet nem érték el, pedig a szomszédos Nagy területen ezt fejtették. 1935. április 7-én 15 becskei lakos és Zadák haszonbérleti szerződést kötött. A haszonbérlők: Zadák Bozsidar bányaigazgató, Vojtek János bányamester és Schandl Rezső főaknász herencsényi lakosok. A szénjogot 30 évre kötötték le, de már 1936-ban felajánlották az SKB Rt.-nek. Összegezve megállapíthatjuk, hogy Becske környékén három foltban volt a külszínen szénfedő réteg. Az 1,9 millió m

2-en átlag 1 méter vastagságú szenet feltételezve 20 millió q lehetett a várható szén, melynek 1/5-e bizonyult produktívnak 4 millió q mennyiségben. Ez azonban csak elméleti szénvagyont jelentett. Óvatos becsléssel 2 millió q jöhetett számításba. Az ajánlatokat az SKB Rt. elutasította az elméleti szénvagyonra hivatkozva.

38 1940-1946 között a Becskei Kőszénbánya Vállalat folytatott bányászatot, eredményei a következők voltak: 1940-ben 315, 1941-ben 7701, 1942-ben 8903, 1943-ban 8153, 1944-ben 46 200 mázsa, 1945-ben -, 1946 októberben a termelés 6685 mázsa. A bányaművelés 1949 októberében szűnt meg.

39 Jegyzet 1. Vitális István: Magyarország szénelőfordulásai. Sopron. 1939.231., 372.385. o. 2. Cserhát útikalauz. Bp. 1970.150. o. 3. Papp Károly: A magyar birodalom vasérc és kőszénkészlete. Bp. 1915.782. o. 4. NML Filmtár. 138. d. 5. NML. IV. 102.1557/1848. 6. NML. Filmtár. 237. d. 7. Kalecsinszky Sándor: A magyar korona országainak ásványszenei. Bp. 1903.80. o. 8. Mérei Gyula: Magyar iparfejlődés. Bp. 1951.267. o. Bencze Géza-Koroknai Ákos: A Selypi Cukorgyár története. Selyp. 1989.11. o. NML. Nmf. 887/1850. Budapest története a török kiűzésétől a márciusi forradalomig. Bp. 1975.349., 356.0. 9. Bona Gábor: A '48-as honvédsereg Nógrád megyei születésű tisztjei. In: NMMÉ. 1998.20. o. Nógrád és Hont vármegye. Szerk.: Ladányi Miksa. Bp. 1934.173-175. o. 10. Nógrádi Lapok és Honti Híradó. 1876. július 16. uo. 1877. február 4. 209