Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

ter vastag széntelep lehetősége csillant meg, miután a szomszédságában húzódott a Hatvanvidéki Szénbánya Rt. lignittelepe.

28 Szendrey Béla ügyvéd 1932. április 9-én Becske határában nyitott kis bányát ajánlott fel a kutatások hírére az SKB Rt.-nek, 95 ezer pengőért. Ugyanezt a területet az elmúlt évben felajánlotta Reimann dorogi bányaigazgatónak is, aki visszautasította az ajánlatot. (Reimann Lázár az SKB Rt. leányvállalatának volt a vezetője.) A bánya a község határában volt, feltárási pontja Sréter Ferenc szandai birtokos területe alatt feküdt. Az adományozási eljárás folyamatban volt, a bánya várható élettartamát 15-20 évre becsülték. Napi termelése 3-4 vagon, a szén kalóriája 3960-4330 volt. Vitális István 1932. május 16-án tekintette meg a területet és a következőket állapította meg: a Becske keleti részén feltárt szén 1,3 méter vastag, két 0,1-0,1 méteres meddő közbetelepüléssel három szénpadra oszlik. Ezek vastagsága: felső pad 0,49, középső pad 0,5, alsó pad 0,3 méter. A szén a táró szájától befelé haladva elvékonyodott, a kezdeti 1,3 méter az 5. méterben már lecsökkent 0,4 méter vastagságra. A szén elvékonyodásának valószínű oka az lehetett, hogy a fekvő felé hajtották ki (DNY) s itt bizonyíthatóan kiékelődik, elpalásodik. A területtel azért kell foglalkoznia az SKB Rt.nek, mert tárgyaltak a kiskérpusztai szénbánya megvételéről. Ordaspuszta és Becske között 40 millió q szenet tartottak kibányászhatónak az évek során. Itt egy tektonikai árokról volt szó, melyben a szenet a slír fedőréteg védte meg. A szállítás szempontjából is előnyös volt a terület, mert az aszódbalassagyarmati vasútvonal mellett feküdt. A területek megszerzésével a Cserhát hegység bányászatában a vezető szerepet biztosíthatta volna magának az SKB Rt.

29 Mint láthattuk az SKB Rt. megbízásából elég sűrűn látogatta meg a vidéket Vitális István. 1932 szeptemberében újabb területek átvizsgálása volt a feladata. A szénterület szintén Becske határában feküdt, vasútállomása Nógrádkövesd volt. Maga a vasútvonal alig 4 km-re húzódott a szén megnyitási helyétől. A mintegy 84 kh alatt található alsó mediterrán korúnak sorolt szén a kiskérinél jobbnak bizonyult. Előnyére vált, hogy a felszín közelében feküdt és több kibúvás és fúrás segítségével megállapították 2 méteres vastagságát. Közvetlenül mellette (ugyanabban a széntáblában) egy üzemelő bánya is volt, melynek fejtése a Délkúti bánya határától 6 méterre állt meg. A széntelep 0,15-0,30 méteres agyagréteggel két padra tagolódott, az agyagbeágyazódás megkönnyítette a táróval történő kitermelést. A szénvagyon 1,2 millió q lehetett, egy másik 200 kh területen további 15 millió q-t valószínűsítettek. A várható szénmennyiség ezzel 16,2 millió q-ra emelkedett. Minőségileg a salgótarjáni és borsodi szén közé sorolták, az előbbieknél gyengébb, a salgótarjáninál jobb minőséggel. A mátravidéki és kisterenyei szénnel szemben az az előnye, hogy könnyen gyullad, hosszú lángú és 4000 kalóriás fűtőértékű volt. A táró 101 méter hosszú volt a vizsgálat idején s még vagy 10 métert kellett haladni a széntelepig. Kedvezőnek ígérkezett az a lehetőség, hogy a szandai kőbánya kötélypályáját is fel lehet használni a szállításnál. A napi termelést 2 vagonra lehetett becsülni, ami természetesen növekedni fog. A termelés fokozása nem a bányától, hanem az értékesítéstől függött. A környékbeli szénterületek megszerzése révén az SKB Rt. reményei szerint napi 100-150 vagonos termelést lehet elérni. A vállalat a becskei szénnek az alföldi piacokat szerette volna megszerezni. A termelés költsége 55-60 fillér/q volt, a vasútállomásra történő szállítás költsége 16-18 fillér/q. Nógrádkövesden a vagonba rakott szén ára így elérte darabosszén esetén az 1,40 pengő/q-t. Az aknaszén 1,10 pengő/q volt, minden mázsa szén után 65 fillér nyereség várható. A napi termelés 200 q (fele-fele darabos és aknaszén), 300 munkanappal számolva 36 500 pengő nyereséget hozna a terület az SKB Rt.-nek.

30 Noszky Jenő szerint azonban a Becske határában feltárt szénben a palás rész volt a döntő, s így már közepes fűtőértéknek sem felelt meg. A széntelepek ugyanis kis helyen fejlődtek ki, erősen differenciálódtak, keletkezésük idején a széntelepek anyagát alkotó növények közé sok palát alkotó iszaphordalék is került. Ezzel magyarázható, hogy „igazi" szén alig fordul elő a területen, csupán szerves pala. A süllyedések miatt a terresztrikus kavics itt a fedőben található s nem a feküben, mint a salgótarjáni szeneknél. Ez a fordított helyzet különböztette meg a Kiskérig húzódó becskei felső oligocén korú szénkifejlődést a rendes, salgótarjáni-sajóvölgyi alsó-miocéntől. A szandai vonulattól DK-i irányban már nyomait sem találjuk a szénnek.

31 A nagy barnaszénbányászat tehát a földtani adottságok miatt sohasem alakulhatott ki, de a kon207