Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

kének tűnt 1 km

2-es kiterjedéssel. A délibb része Cserhátszentiván határában Száláska, Huta, Mocsári, Cserkúti és Galambos puszták, illetve telepek területére esett. Az egész pontusi teknőt 12 km

2 kiterjedésűnek becsülték. Vitális valószínűsítette, hogy a patak által feltárt vékony telep alatt vastagabb telep is előfordulhat. Arra azonban nem lehet gondolni, hogy a nagy távolság miatt a vasúthoz - kötélpályával vagy adhéziós vasúttal - leszállítandó lignit rentábilisan kitermelhető lenne. Az SKB Rt. vezetése nem bízott a területben, mert 1922. november 21-én keltezett levelében a salgótarjáni bányaigazgatósághoz fordult, hogy a Szundy (Szudy) Sándor budapesti lakos által felajánlott állítólagos szénterületről információkat közöljenek. A felajánlott terület Cserhátszentiván, Kutasó, Bokor, Alsótold, Felsőtold és Garáb községek határára terjedt ki. Valószínűleg nemleges volt a válasz, mert kutatások akkor nem indultak az rt. részéről. Herczog Gyula nagybátonyi lakos által felajánlott alsótoldi lignittelepre a szénkutatási jogot nem kérte az SKB Rt. Egy évtizeddel később, a Cserhát belsejében Noszky Jenő kutatott és Alsótold körül a felső miocénbe sorolt vékony, de jó minőségű szénnyomokat írt le, a nem lebecsülhető pannon lignitek mellett.

2 Az előforduló szénnyomok a pliocén kor pannon emeletének felelnek meg. Noszky az Alsótoldtól ÉNY-ra a Kopasz hegy mögött húzódó völgy oldalában egy táró, esetleg egy lejtősakna nyomát találta meg. Felnyitásának évét nem tudta meghatározni, véleménye szerint a konjunktúra idején vagy utána történhetett a kutatás. Felidézve a korábbi forrásaink adatait, két dologra gondolhatunk. Az egyik, hogy a nyomok az 1890-es évek kutatásainak maradványai, vagy a húszas évek elején történt felajánlásokat megelőző kutatások-feltárások nyomairól van itt szó. A fellelt haldán Noszky elég jó, fényes, kagylós törésű vékony lignitdarabokat talált. A tárókat pedig beomlott, elhagyott állapotban figyelhette meg.

3 Vitális István 1941. november 11-én jelentésében Alsótoldnál megnevezi azokat a birtokosokat is, akik birtokán lignitelőfordulást talált. Mészáros Dezső 356 kh, Gonda Sándor 325 kh, Horváthy Géza 222 kh és özv. Zilahy Józsefné 103 kh területe jöhet szóba.

4 Kutatás azonban most sem indult, mert két évtized múlva Horváth Pál cserhátszentiváni jegyző hívta fel ismét a figyelmet Alsótoldra. Horváth is a Sástó-dűlőben fedezte fel a szénkibúvást, és a 0,5 méter vastag lignittelepet 21 méter hosszú táróval nyittatta fel. Vitális Sándor az SKB Rt. szakértőjeként a helyszín bejárása után azt állapította meg, hogy a felfedezés nem újdonság, mert ez a lignittelep már régóta ismert, gyakorlati jelentősége nincs. A kérdéses terület a salgótarjáni és a nagybátonyi széntelepek folytatása és csak nagy mélységben remélhető a slir alatt a széntelep. Az ugyanakkor bejelentett bauxit feltárás is kizárt, a cserhátszentiváni vasércelőforduláshoz hasonlóan csak valami másodlagos, jelentéktelen kibúvás lehet.

5 A területen hivatalos bányászkodás azonban nem indult meg. Jegyzet 1. Nógrádi Lapok és Honti Híradó. 1890. szeptember 14. Nógrádi Ellenzék. 1890. szeptember 30. Magyarország kistájainak katasztere. II. k. Bp. 1990.772-773. o. 2. Noszky Jenő: Hontés Nógrád geológiai viszonyai. In: Nógrád és Hont vármegye. Bp. 1934.41. o. 3. Noszky Jenő: A Cserháthegység földtani viszonyai. Bp. 1940.175.0. MÁFI. Adattár. С 1.13. 4. NML XI. 5.28. d. 1941. november 11. 5. MÁFI. Adattár. С III. 110. Vitális Sándor jelentése. 1943. október 4. Becske A felső oligocén széntelepek közül a legfontosabb az Esztergom-vidéki, mellyel együtt termelték ki az eocén szeneket is. Kis mennyiségű felső oligocén szenet Nógrád megyében a Cserhátban fekvő Becskén, illetve Szandaváralján termelték. A két település között, a Szandavár-hegy oldalán rég203