Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)
bánya, az Anna-akna tengerszint feletti 111,2 méterében, amikor a légvágatot hajtották ki s ezért a vágatot elfalazták. 1931-ben a vízszint alatt 19 méterrel egy mélyebben lévő munkahelyet készítettek elő, amivel megközelítették az 1907 óta víz alatt lévő bányamezőt. A szállítóaknából (121 m) ÉÉNY felé behatoló vágat egy bányamezőt tárt fel. 1931. szeptember 28-án betört a víz, elárasztotta 118 méterig a bányatérséget. Hat ember vesztette életét a baleset során. A súlyos katasztrófa végképp pontot tett a kosdi bányászat történetére. Érdekességképpen meg kell jegyezni, hogy az SKB Rt. talán a befektetett tőke miatt gondolt a bányaterület megvételére, bár a 4,4 millió q feltárt szénvagyon kis értékű objektumként jöhetett csak számításba. 28 A bánya termelése 1922-től megkétszereződött, kivéve az 1928-as évet, amikor visszaesett a felére a termelés. 1922-1931 között adataink szerint a kosdi széntermelés a következő képet mutatja: 1922-ben 161 102, 1923-ban 189 360, 1924-ben 129 932, 1925-ben 172 846, 1926-ban 179 580, 1927ben 183 885, 1928-ban 76 600,1929-ben 221 605, 1930-ban 236 620 mázsa. Összesen: 1 551 530 mázsa. Az Anna-akna 1904-1931 között összesen 211 5981 mázsa szenet termelt. 29 Az SKB Rt. 1933-ban ismét érdeklődést mutatott Kösd iránt. Az elvégzett fúrások segítségével megállapították, hogy három oldalról (NY-D-K) vetőkkel határolt a szénmező, észak felé pedig kiékelődik. A bányamező területe számításaik szerint 720 000 m 2 , a szénmennyiség pedig eléri az 5 millió mázsát. A számításnál fejtésre érdemes 0,7 méter vastagságot vettek figyelembe. A 20%-os termelési veszteség levonása után 4 millió q kitermelését vélték biztosítottnak. Miután eddig kitermeltek a szénmezőből 2,1 millió mázsát, a szénvagyon mintegy 1,9 millió mázsa lehetett. A vízszint felett ebből 80 000 mázsa szén feküdt, azonban kitermelése nem gazdaságos. A vetőkön túl azonban lehetségesnek tartották az eocén szén jelenlétét. Már 1899-ben végeztek Kosdtól délre fúrásokat s a remény késztette arra az SKB Rt.-t, hogy 1906-ban 3 kutatófúrást mélyítsen. Az I. fúrás 339 méterben állt meg, de 464 méterben gondolták a szén meglétét. A II. fúrás 415 méterben érhette volna csak el a szenet, de megálltak Cselőte pusztánál a 205 méterben. Végül felhagytak az eredménytelen fúrásokkal. A kosdi kisbirtokosoktól a kosdi bánya bérlői szerezték meg a szénjogokat. A Váci Kőszénbánya Rt. 1911-ben a községtől 2 km-re délkeleti irányban a Nagymáll-dűlőben kutatott. Ahol a keszegi országút metszi a völgyet mintegy 500 méter mélyen lehetett az óhajtott széntelep, mely 328 méternél mélyebben, a veszélyes vízszint alatt található. A Naszály északi oldalán, Szendehely község határában egy új vállalat, az Északmagyarországi Egyesített Kőszénbánya és Iparvállalat Rt. is végzett kutatófúrásokat, Pora János igazgató jelentése szerint 1924. június 14-én a felszín alatt 194-200 méterre gondolta a szenet. A kézifúró 69 méterre eocén mészkőt talált. (Az eredmények az 1925-ös fúzió révén az SKB Rt. birtokába kerültek.) Az SKB Rt. megszerezte Szendehely határában a Monyoki erdő szénjogait, opciót biztosított a Váci К Rt. területére is azzal, hogy legalább 3 fúrást mélyít. 1932-33-ban fúrtak is azzal a céllal, hogy megállapítsák a szén elérhetőségét legalább 200 méterben. A Monyoki erdő DK-i sarkában 126 méterig eredményt nem értek el. A 2. sz. fúrás 240 méterben szintén eredménytelen volt, a 3. sz. fúrás a régi 1906-os II. sz. fúrástól északra az agárdi út és az agárdi erdő sarkán szintén negatív eredményt hozott. A kosdi mező keleti vetőjén túl nem kutattak, ellenben megkísérelték a Nagymáivölgy felső részén, Újkút közelében a fúrást. Állítólag a kosdi bánya 1911-ben itt elérte volna a szenet egy kutatófúrással 375 méterben. Az SKB Rt. 376 méterben olyan üledéket ért el, melyben tényleg előfordultak szénerecskék. Tovább fúrva azonban nem sikerült vastagabb telepbejutni. A geológusok véleménye szerint az opciót nem kell gyakorolnia az SKB Rt.-nek a kisgazdáktól is vissza kell lépni, a szerződéseket pedig törölni kell. A Naszály déli oldalán szerzett jogosítványokat kell csak megtartani, mert a gazdasági válság elmúltával felkutathatók az eocén széntelepek. 30 Vitális Sándor 1940. április 15-én bejárta a volt kosdi Anna-akna területét. Vizsgálatainak az volt a következtetése, hogy van itt még 1,9 millió q szén, s ebből 80-90 000 q kitermelhető. Ha a bányászattal újból foglalkozni akar a vállalat, a régi akna újranyitása mellett egy újat is kell nyitnia. Az elbontott kötélpálya visszaépítése (7-8 km) csak a költségeket növelné. A rendelkezésre álló 600-800 vagon szénnel szemben a vízszint alatt 19 000 vagon található. A háborús időszak nem kedvezett a beruházásnak, a vállalat törölte terveiből. 31 A kosdi szén az államosításkor, illetve utána került is197
