Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

va a jó Istenhez azért a nélkülözhetetlen segítségért, amire minden bányamunkásnak és mindenkinek szüksége van ". Ezt az ünnepséget kötötték össze a vájárjelöltek salgótarjáni avatásával, amit 1937. augusztus 20án első alkalommal tartottak meg.

27 A régi ünnepekből az államosítások után csak az emberi összefogást, összetartozást kifejező érzés maradt meg, mely napjaink bányásznapi ünnepeit is átszövi a régi hagyományok ezernyi szálával. Az Észak-Magyarország bányavidékein a 19. század végéig fellelhető volt még Szent Kelemen napjának ünnepe is. Mint az ottani bányászok „védőszentjének" kultusza azonban vidékünkön ismeretlen. A november 23-án tartott Szent I. Kelemen pápa ünnepe annyiban kapcsolható véleményem szerint a bányászathoz, hogy а ГУ. században született passiója szerint Traianus császár Kelement, aki 97-99 között Róma püspöke volt, a Krím-félszigetre száműzte, ahol a többi keresztény rabbal együtt márványbányában dolgozott. A legendabéli márványbányában töltött utolsó évei alatt Kelemen a többiekkel együtt vízért imádkozott. Ekkor jelent meg egy „Bárány", amely a lábával kapálni kezdett, s a megjelölt helyen Kelemen bővizű forrásra akadt, amely patakként folyt tovább. A környék lakosai az esemény hatása alatt megkeresztelkedtek. A császár azonban elrendelte, hogy horgonyt kötve Kelemen lábára vessék a tengerbe. Rozsnyón a Kálvária-hegyen mozsárdurrogással színesítették az ünnepet a bányászok, akik egyenruhába öltözve, zászlók alatt vonultak a templomba. A kultusz hanyatlását a korabeli sajtó a felvidéki bányászat hanyatlásának és a bányászcsaládok elvándorlásának tudta be. 1890-ben még megtartották az ünnepnapot, a vidám mulatozás azonban már elmaradt. A Kelemen-napi ünnepi mulatság Rozsnyón áttolódott Szilveszter napjára. Imája: „Örök pásztorunk, mindenható Isten, jóságosan tekints híveidre, és Szent Kelemen pápa és vértanú közbenjárására, akit egész Egyházad pásztorává tettél, szüntelenül oltalommal őrizd meg népedet!" Divald Kornél felvidéki útján Hodrusbánya r.kat. plébániatemplomában a szentély falán levő Szent Miklós és Kelemen pápa képét jegyezte fel bányászokkal. A kép a 18. században készült. Libetbánya r.kat. plébániatemplomában Szent Kelemen pápa képét találta meg két bányásszal ábrázolva. Ezek a 19. század elején készültek. (Megjegyzése szerint a Besztercebányai Múzeumban letétben láthatók.) Faller Jenő a „Bányászati vonatkozású magyar városcímerek" tanulmányában, Kachelmann Jánosra hivatkozva megemlítette, hogy Libetbánya és Bakabánya címerében lévő szent, Szent Kelemen, mert a bányászok védőszentjét ábrázolja.

28 173