Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)
Az 1945 után üzemelő keskeny nyomtávú külszíni iparvasúti vonalak adatai A vonal megnevezése üzemelt tól-ig üzemmód nyomtáv mm hossz km alagúthossz m Salgóbánya-Acélgyár 1882-1957 fogaskerekű gőzvontatás 790 5,83 Baglyasalja-Gusztáv-akna, ill. Karancs lejtős akna 1878-1953 gőz-, vili. vontatás 633 3,40 400 + 1 200 Zpálfalva-Jenó aknák x 1941-1949 vili. vontatás 790 12,40 612 Zpálfalva-Kőkúti lejtős akna и 1941-1949 vili. vontatás 790 2,82 863 Zpálfalva-Kisfaludi akna 1941-1947 vili. vontatás 790 2,69 Vízválasztó-Margit 1942-1967 vili. vontatás 790 2,90 Vízválasztó-Zagyva rakodó 1871-1974 vili. vontatás 790 4,10 Zagyva rakodói rendező 1871-1971 dízelvontatás 790 0,80 Zagyva rakodó-Salgótarján fatelep 1941-1969 vili. vontatás 790 2,50 1830 Salgótarján-Baglyasalja-Zagyvapálfalva 1931-1964 vili. vontatás 790 4,10 601+700 Zpálfalva-Ságújfalusi akna и 1931-1951 vili. vontatás 790 2,47 892 Kisterenye-Vizslási akna-TekevölgyCsigakút-Tordas-Pócsháza-Újlak 1922-1968 vili. vontatás 790 15,20 2 780 Tiribes-nagybátonyi osztályozó 1944-1955 dízelvontatás 600 2,00 Szorospatak-Katalin Kossuth táró-nagybátonyi osztályozó 1922-1968 gőz, később dízelvontatás 760 5,84 1 1922-1941 között a Karancslceszi Jenó almától 633 mm nyomtávú, góz-, később villamos üzemű vonal vezeteti a baglyasajjai osztályozóra u a Salgótarján-Zagyvapálfarva fővonali elágazástól számítva A kötélszállítás terén a salgótarjáni társulat vezetett országosan, a villamos szállítás pedig a baglyasaljai kerületben volt kiépítve. Magyarországon és Ausztriában ugyanazon évben, 1892-ben alkalmazták először a villamos energiát vontatási célokra. Kisterenyén az ÉKI Rt. 15 LE-s 3,75 t, Ganz gyártmányú mozdonyt használt, az SKB Rt. egyenáramú kettős mozdonya 10 t súlyú, 62 LE-s volt, és 60 csillét vontatott. A fejlődés során a gőzzel hajtott mozdonyokat fokozatosan kiszorították a villamos meghajtásúak. Az államosításkor a barnakőszén medencében három vállalat üzemeltetett iparvasutakat: 1. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. 53,4 km vasút, 2. Nagybátony Újlaki Egyesült Iparművek Rt. 5,8 km gőzüzemű és 2 km dieselmozdony vontatású vasút, 3. Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. 5,8 km gőzüzemű fogaskerekű vasút. Sűrített levegővel hajtott mozdonyokkal 1915-ben kísérleteztek a nemti József- és etesi Albert-aknán. Nagy költségük miatt üzemelésük nem valósult meg. A sodronykötélpályák (függő drótkötélpálya) megjelenése a kőszénmedencében 1891-től datálható. A rónai Gusztáv-táró és a vízválasztói erőmű között épült ki 4 km hosszan. 1926-ban Mátranovákon, 1938-ban Mizserfán létesült kötélpálya. Az államosításkor a rónai, a barnai és a kisteleki függő kötélpályák üzemeltek összesen 9 km hosszan. Bányafenntartás. A táró, lejtősakna és aknaácsolatok legnagyobb része fából készült. Vassal való táróbiztosítás kivételnek számított. Az aknák és tárók kifalazása a 19. század végén terjedt el, korábban nem számoltak a bányák hosszabb időtartamával. A föld alatti térségek beomlásának megakadályozását célzó tevékenységet biztosításnak nevezik. A néhány év élettartamú térségeket fenyő-, akác-, tölgy-, bükkfával ácsolták ki. Fenyőfélékből: erdei fenyő jó jelzőképességével tűnt ki, lue- és jegenyefenyő nagy teherhordó képességgel rendelkezett, süvegfának használták. A lomblevelűek közül: a tölgyfa nagy teherbírású, elsősorban fővágatokban, légvágatokban került használatra. Bükk, gyertyán, cserfa mint bányafa elsősorban támfának felelt meg. Akácfát rugalmassága, teherbírása miatt használták. A biztosítás során több kötést használtak: ajtókötést, lengyelkötést és németkötést. Használatban volt a bélésdeszka és bordafa, valamint a vasúti talpfa. A bányafa és tűzifa bányai fedezetét a vállalatok saját erdőbirtokukból és vásárlásból szerezték be. 25 156
