Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

A bányatérségekbe szivárgó vizet az aknák alján létesített víztárolók - zsompok - gyűjtötték öszsze, majd szivattyúk nyomták a külszínre.

13 6.12. A szállítás fejlődése A barnakőszén termelés folyamata a fejtési térségben kezdődik és a vasúti kocsikba rakásával végződik. A fejtés és az akna, lejtősakna vagy táró szája között a barnakőszén mozgatását bányaszállításnak, a külszíni szájnyílástól a vasúti kocsiig külszíni szállításnak nevezzük. A kezdeti táróbányászkodás idején emberi és állati erővel szállítottak. A hátikosarak, taligák, targoncák mellett fasíneken tolt fakerekű csillék jelentek meg, majd felváltotta ezeket a berendezéseket a faszekrényes, favázas vaskerekű, később teljesen vasból készült csillék. A szállítás alapeszközéből az országban többszáz féle típus volt használatban. Salgótarjáni bányakapitányság területén használt csillék száma 1912-1926. (Alliquander Ödön 1931. II. 162. o.) Év Csillék Csillebuktatók AkkumukáÉv Csillék Csillebuktatók Akkumukászáma gépi erő emberi его tor telepek száma gépi erő emberi erő tor telepek 1912 7.047 4 14 1 1920 6.234 6 22 1913 7.205 5 15 1 1921 6.674 6 23 1914 6.950 7 20 1 1922 6.942 6 24 1915 7.045 6 17 1 1923 7.723 7 24 1916 7.003 7 17 1 1924 9.923 9 15 1917 6.686 7 17 1 1925 10.415 5 33 1918 6.650 5 17 1 1926 9.632 7 37 1919 5.986 6 19 1 Kimutatás a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. salgótarjáni bányaigazgatósága üzemeinél használt csillékről és szállítókasokról (1940) Bányakerület facsille kis facsille gurltókkal Talbót kocsi vascsille szállító kas oldal billenő vascsille szarvas pályakocsi lapos pályakocsi vizet szállító kocsi szivatytyúval felszerelt kocsi árnyékszék kocsi Összesen db Inászó 1154 15 60 22 5 1256 Zpálfalva-Baglyas 1124 4 16 223S 52 88 83 13 7 4 3629 Kisterenye 112 16 1321 17 21 14 2 1503 Mizserfa 1646 3 258 145 27 12 4 1 2096 Kazár Villamos Erőmű . 12 12 Összesen 4036 38 16 3829 205 96 143 106 16 7 4 8496 Bányaszállítás 1. Tárószállítás emberi erővel, lőerővel, benzin, villamos és sűrített levegővel hajtott mozdonyokkal. A barnakőszénnek a bányában való szállítására a legkülönfélébb csillerendszereket alkalmazták, melyek vaslemezből vagy fából készültek és különféle kerékpár fajtákkal szerelték fel. (Kenőhüvelyes, faszekrényes csillék; csapágyas vascsillék; kúpgörgős vascsillék, raksúlyuk 0,7 tonna). A bányászkodás kezdeti időszakában emberi és állati erővel szállították ki a tárókból a kitermelt barnakőszenet. A faszekrényes és favázas vaskerekű, majd vascsillék kerültek a bányáknál alkalmazásra. A bányászok a fűrésztelepen házilag készített tölgy illetve fenyőtalpfákat építették be a tárók talajába, kialakítva ezzel a földalatti vágányhálózatot. A lerakott talpfákra helyezték a 4-6 méter hosszú sínszálakat, amit többféle méretben rendelt a vállalat ( 7 kg /m, 11 kg/m, 13 kg/m, 23 kg/m). 143