Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

ték. 1914-ben a salgótarjáni József-akna gépházába költözött a mentőállomás. Itt alakítottak ki elő­ször a bányamentők gyakorlásához kísérleti tárót, függőaknát, füstkamrát, gyakorló és oktató ter­met. 1915-től Soltész József bányafőorvos lett a mentőállomás tisztje. 1930-ban a nyugalomba vo­nult Soltész főorvos helyett dr. Zemplényi Imre bányaorvos vette át a mentőállomás orvosi felada­tait. A parancsnoka Höss Nagy János bányafőmérnök, helyettese ifj. Schmidt Jenő bányamérnök. A bányamentők létszámát 40 főről 30 főre csökkentették s hat csapatot alakítottak ki. A csapa­tok 1 vezetőből és 4-4 mentőből álltak. Salgótarjánban a központi állomáson 3 törzscsapat, Baglyasalján 1 csapat, Mizserfán 2 csapat helyezkedett el. A felszereltségük: a központi állomáson 10 db 2-3 órás, 5 db 2 órás és 1 db 1 órás Draeger mentőkészülék, Mizserfán 6 db 2 órás mentő­készülék volt. A központi felszereléshez tartozott 2 db pulmotor, 1 oxigéntöltő készülék, 1 akkumu­látor töltő, 20 db Wolf-féle villamos lámpa, 14 db régi típusú Wolf-féle lámpa, 1 db szénsavadagoló láda, 1 szénmonoxid vizsgáló készülék. Ugyancsak a felszerelés részét képezte a hordágy, a telefon. A mentőállomás legénységének állandó kiképzését gyakorlatok szervezésével biztosították. (Évi 4 gyakorlat volt előírva.) A bányamentőket 21-40 év közötti, önként jelentkező bányamunkásokból válogatták ki. 1938-ban a mentőállomás parancsnoki tisztét Schmidt Jenő bányafőmérnök látta el, helyettese Elischer Béla bányafőmérnök. Dr. Zemplényi Imre mellett Pilinyi István főmentő tartott állandó ügyeletet. A 30 fő mentőből 20 fő Salgótarjánban, 10 fő a mizserfai állomáson végzett szol­gálatot. 1938-ban 5 esetben kellett bányabalesethez kivonulniuk, 85 8 órás műszakot teljesítve. Dzsida József 1940-ben összegezte az SKB Rt. salgótarjáni üzemeink baleseteit. Táblázata sze­rint 1940-ben a termelés 12%-kal a balesetek 24%-kaI emelkedtek: Év Termelés q Létszám Baleset Év Termelés q Létszám halálos kártalanított teljesen gyógyult összesen 1 főre db % db % db % db % 1935 9388530 5537 2 0,17 45 3,75 1154 96,08 1201 100 0,22 1936 10029450 5951 8 0,58 58 4,20 1316 95,22 1382 100 0,23 1937 10876330 6524 8 0,46 54 3,08 1694 96,46 1756 100 0.27 1938 10699920 6555 4 0,23 54 3,41 1637 96,36 1699 100 0,26 1939 12373000 6773 4 0,28 94 6,66 1314 93,06 1412 100 0,21 1940 13773800 7225 13 0,74 148 8,48 1584 90,78 1745 100 0,24 Az okok között a következők szerepeltek: „A forszírozott termelő munka nemcsak sok újoncnak a felvételét, hanem ezeknek egész éven át va­lófoglalkoztatását is szükségessé tette. Ezek túlnyomólag a környező falvakból jöttek, ahol más viszo­nyok között éltek és mezőgazdasági munkával foglalkoztak eddig. Új munkahelyükön új, szokatlan és veszélyes munkál kell végezniök. A felvétel az őszi hónapokban van, amikor az üzemnek máról holnap­ra kell áttérnie a fokozott termelésre, amikor tehát nem ér rá az újoncokat előzetesen iskolázni és oktat­ni, hanem rögtön kell őket munkába állítani. Ezek aztán egy vagy több gyakorlott munkás mellé lesz­nek beosztva, akiknek kötelességük volna őket a munkába bevezetni. Más években a tavasz beálltával a szezonmunkások eltávoztak és csupa idős, tapasztalt munkás ma­radt vissza. Ez idő alatt lényegesen kevesebb a baleset. Tavaly nyáron nem bocsátottunk el senkit, a kel­lően ki nem oktatott, balesethajlamosabb munkások egész éven át itt dolgoztak s ennek kell tulajdoní­tani a tárgyi üzemév kedvezőtlen baleseti statisztikáját. " A súlyos és halálos baleseteket 30%-ban az 1-2 évi szolgálattal rendelkezők szenvedték el. A bal­esetek megelőzése céljából Dzsida összeállított egy ismertetőt, amit minden újonnan belépő mun­kás megkapott. Régi tapasztalatokkal összevetve is helyes az a megállapítás, hogy a balesetek dön­tő többsége hétfőn következik be, mivel fáradtan, álmosan mennek dolgozni. Régebben a hétfői munkakihagyást mint „Blaumontagot" kénytelenek voltak nagyobb ünnepek esetében a bányaüze­mek vezetői figyelembe venni. A munkahelyi balesetek sorában a szemsérüléses balesetek száma volt magas. Pl.: a jövesztésnél bekövetkező 206 balesetből 159 szemsérülés volt lepattanó szén- vagy kőzetszilánktól. A védőszem­108

Next

/
Oldalképek
Tartalom