Lengyel Ágnes: Egy fafaragó pásztor öröksége (Balassagyarmat, 2007)

Bevezetés

Zólyomi József ugyanígy, egy Gyurkó készítette dudát vett nyilvántartásba, majd 1971-ben még tárgyat is sikerült gyűjtenie. Patvarcon (Nógrád m.) bukkant rá egy díszesen faragott fakanálra. A Manga János által összegyűjtött anyagot 1952. június 10-étől időszaki kiállításon be is mutatták.

9 Hatvanban a Hatvány Lajos Múzeumban Doktay Gyula múzeumalapító, -igazgató jóvoltából szintén maradt fenn néhány tárgy, illetve Gyurkó Pálra vonatkozó életrajzi adat.

10 Itt őriznek egy - a legkorábbról fennmaradt faragványok közé tartozó - 1892-es datálású képkeretet, és időskori, az 1950-es években készült tárgyakat, cigarettatartókat, csanakokat, faliképeket. Idekerült a balassagyarmati keltezésű, 1911-ből származó katonai végeibocsátó levél is. 1971-1973 között, a Hatvány Lajos Múzeum első állandószerű kiállításán régészeti tárgyak, népviseletek mellett Gyurkó-faragások is szerepeltek. A Mezőgazdasági Múzeum 1914. évi iktatókönyvének 332. számú tétele szerint Gyurkó Pál egy faragott, ólommal díszített dudafejet, egy díszes fokost és egy gazdagon ólmozott nyelű kanászostort adott át, darabonként 1 Korona 20 fillér, illetve 1 Korona 50 filléres árért, ezek a tárgyak azonban ma már nem lelhetőek fel. Az egri Dobó István Vármúzeumban található három időskori, az 1950-es évekből való alkotása: bunkósbot, fokos és faragott kép. Gyurkó korai korszakából származó gazdagabb és színvonalasabb tárgyakkal rendelkezik a Néprajzi Múzeum. A gyűjteményt itt Madarassy László és Manga János gyarapította, illetve Kund Elemér műgyűjtőtől is kerültek be tárgyak: csanakok, karikásostorok, duda és dudafejek, tülök, gyufatartó, kanászbalta és egy áttört faragású falikép. E faragványok a palóc pásztorművészet jeles darabjai, tükrözik a nógrádi táj hagyományosan kiemelkedő népi faragó kultúráját. Népművészeti jelentőségük következtében eddig is szerepeltek kiállításokon, és a 20. század második felétől megjelent reprezentatív népművészeti kiadványok Gyurkó néhány ismertebb alkotását rendre közlik. Jelen munkánk azt a célt szolgálja, hogy a Palóc Múzeum anyagát tárgykölcsönzésekkel kiegészítve, a fellelhető ismereteket összegyűjtve és feldolgozva, Gyurkó Pál fennmaradt életművét egységében tárjuk a közönség elé. Teljes körű bemutatásunk a pásztorművészet és a népi egyéniségkutatás területén egyaránt jelentős tanulságokat nyújt. A katalógus összeállításában és a kiállítás megrendezésében nyújtott segítő közreműködésért köszönettel tartozunk az alábbi munkatársaknak: Domán Júlia muzeológus (Hatvány Lajos Múzeum, Hatvan), Horthy István gyűjteménykezelő (Palóc Múzeum, Balassagyarmat), dr. Limbacher Gábor néprajzkutató (Balassagyarmat), Rácz Jenő restaurátor (Kubinyi Ferenc Múzeum, Szécsény), dr. Sáfrány Zsuzsanna főmuzeológus (Néprajzi Múzeum, Budapest), dr. Zábrátzky Éva muzeológus (Dobó István Vármúzeum, Eger), Szabó Istvánné Dandó Erzsébet (Hatvan), Wohlné dr. Nagy Ágota főmuzeológus (Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest).

11