Lengyel Ágnes: Egy fafaragó pásztor öröksége (Balassagyarmat, 2007)

Bevezetés

Bevezetés A palóc vidék egyik legismertebb faragó pásztora, a pásztorművészet jeles egyénisége, Gyurkó Pál (1869. Nógrádmegyer - 1959. Hatvan), uradalmi kanász (1. kép). Hosszú életútját végigkísérte a fafaragó tevékenység. Hagyományos életmódja a régi pásztortradíciókat hordozta, kiemelkedő faragó teljesítménye mellett jó dudás és énekes is volt. A pásztorművészet minden ágában kitűnt egyéni stílusával. A pásztorélet jellegzetes használati és dísztárgyain kívül készített a paraszti háztartásokban kedvelt bútorokat, apróbb eszközöket, történelmi témájú és vallásos faragványokat is. A kanál-, gyufa-, só- és fűszertartók, ivócsanakok, ónberakásos botok, ostornyél, vagy például választóvízzel sárgított, karcolt díszítésű kürt mellett huszáros, címeres lócát, karosszéket is faragott. Gyurkó Pál alakját, egyéniségét és alkotásait - a palóc vidék más fafaragóihoz képest - viszonylag jól ismerjük. Köszönhetjük ezt Madarassy Lászlónak a Néprajzi Múzeum 1934-1936. évekbeli igazgatójának, az „ősfoglalkozások", a pásztorművészet kiváló tudósának és Manga Jánosnak, a Palóc Múzeum 1949-59 közötti igazgatójának, e táj jeles kutatóiának. Madarassy László a Művészkedő , , , „ . , n

,, , , , . J J 1. kep. uyurko Fal szamadokanasz, 1920-as evek magyar pásztorok című könyvében Gyurkó (ismeretlen fényképész, színezett zselatinos ezüst Pált, mint a már letűnőben lévő pásztorélet- (70 x 54 cm, magántulajdon, Hatvan ) forma egyik utolsó letéteményesét, érdekes egyéniségét mutatta be a polgári közönség számára. Az alkotó szavait idézve ismertette a faragványok ábrázolásait. Külön fejezetet szentelt a palóc vidék másik két ismert faragójának, Berze Janinak és Lőrincz Pálnak is. Barna Jánosról, a Nőtincs (Nógrád m.) környékén tevékenykedő „feszületfaragó" pásztorról önálló kiadványt készített. Gyurkó Pál múzeumokba került alkotásait Manga János gyűjtötte össze legnagyobb számban. A tárgygyűjtés mellett figyelmet fordított a faragópásztor szellemi tudásának rögzítésére is.

1 Gyurkó Pál életműve több mint fél évszázad pásztorművészetét öleli fel. E hosszú idő alatt munkásságában a stílus változásai is nyomon követhetőek. Legkiemelkedőbb alkotásai még az elődöktől elsajátított régies díszítési módot képviselik, később feltűntek újabb stílusjegyek és újfajta témák is. Faragványai a régi pásztortradíciók művészi ábrázolásától az átélt korszakok igényeihez való alkalmazkodást tükrözik. Legkorábbi ismert műve, egy 1891 -es datálású, különösen szép, archaikus, kígyós pásztorbot (katalógus L). Utolsóként számon tartható, halála évében, 1959-ben készített faragványa, egy cigarettatartó szelence, már teljes egészében az új stílusjegyeit mutatja (kat. 70.). Gyurkó Pál keze munkáit rendre monogramjával és a készítés évszámával is ellátta. Ez, a jellemző stílusjegyek mellett még inkább megkönnyíti alkotásainak azonosítását. A múzeumok