Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)
SZOKÁSOK A GYERMEK SZÜLETÉSE ELŐTT - Megesett lányok
A főkötő, cifra menyecske-ruhák azonban nem illették meg, bekötött fejjel, egyszerű, sötétebb öltözetben járhatott. 65 Most már mehetett rendszeresen templomba, de kismisére. Ha mégis ráfért a szemire, hogy az ünnepi nagymisén megjelenjen, csak a kórus alá merészkedett a középkorú asszonyok közé. 6 6 Vidékünkön ismeretlen volt, hogy a megesett lány dajkaságot vállaljon, 67 olyanról sem tudnak a legutóbbi időkig, hogy lelencbe, illetve állami gondozásba adta volna valaki házasságon kívül született gyermekét. 68 Az anya szüleinél húzódtak meg: A szülő mán mit csinyáljon, ha mettörtént? 69 Az ő gazdaságukban dolgozott, amennyire csak ereje bírta, hiszen a közös vagyon gyermekre fordított hányadáért is meg kellett dolgoznia. Ha nagyon szűkösen élt a család, volt rá példa, hogy a leányanya, amikor már nem szoptatott, elszegődött a kocsmároshoz szolgálónak, vagy végső esetben Balassagyarmaton lett házicseléd, de legtöbbször csak átmenetileg, 70 inkább otthon keresett napszámos munkát, s nevelte gyermekét. Több községből van példa arra, hogy közülük kerültek ki a tanfolyamot végzett, un. könyves bábák. Mint már említettem, a természetes apa általában nem sokat törődött megesett szeretőjével. 71 Volt ugyan rá példa, hogy ha csak szülei tiltakozásán múlott a házasság létrejötte, kisebb ajándékokkal, ruhafélével igyekezett hozzájárulni a gyermek felneveléséhez, ez azonban messze nem volt elegendő. 72 A falu lassan napirendre tért a történtek fölött, szemébe nemigen mondtak semmit, csak a háta mögött sopánkodtak még egy darabig az öregasszonyok. 73 A megesett azonban továbbra is igyekezett kerülni az embereket, azt pedig különösen, hogy valakivel összeszólalkozzon, mert rögtön előhozták vétkét. így is elég volt otthon állandóan hallgatni a nyílt vagy burkolt szemrehányásokat. A hagyományos társadalmi keretek között nem találtam arra példát, hogy a megesett később más férfivel ugyanúgy járt volna. 74 Csendes, tisztességes asszonyokká lettek. Többen közülük — elsősorban azok, akik valamilyen formában rendszeres, önálló keresettel rendelkeztek -, ha alkalom kínálkozott sem mentek férjhez később. Egyébként nem sok lehetőségük volt. Csak olyan ember vette el őket, akihez nem ment hozzá más: öreglegény, többgyermekes özvegyember általában a szegényebb rétegekből, sokszor nem is a saját falujából való. 75 Gyermekét vitte magával az új házasságba. 76 Valamit javított a leányanya ilyen vonatkozású lehetőségein, ha a gyermek időközben meghalt. 77 Olyan esetről, hogy a leány szégyenében az öngyilkosságot választotta volna, 78 vagy elbujdosott