Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

SZOKÁSOK A GYERMEK SZÜLETÉSE ELŐTT - Szerelmi élet a házasság előtt

Lényegében azt taithatjuk leggyako

ribbnak. hogy a férjhezmenés reményében engedtek az ilyen irányú közeledésnek. Tisztában voltak ezzel a legények is, s nemegyszer felelőtlen ígéretekkel próbálták rávenni a lányokat. ,Az úgy vót. hogy kit hogy tudott ámítani a fiú. Hogy csak ezt csinyá'd meg, 2 2 oszt eVeszlek. Azut' oszt otthagyta faképnél." A leány engedékenysége mögött állhatott a vénlánysorstól való félelem, máskor az illető legényhez való érzelmi vagy anyagi szempontú ragaszkodás. Ha a szülők észrevették, hogy lányuk körül náluk módosabb legény forgolódik, szemet hunytak a fiatalok szexuális kapcsolata fölött,

23 sőt maguk terjesztették saját lányukról a hírt, hogy ezáltal a legényt rászorítsák a házasságra. ,,Emlékszek, még kisgyerek vótam. Szent Istvánkor vót, akkor van itt a búcsú. Akkor itt nagy vót a felfordulás. Én is Jolánnyal (nővére) lent aludtam a Faluban (régi falurész) az egyik háznál. Reggel mán jókor fenn vótunk. Jön át az egyik asszony a szomszédbul: Jaj, tik mán felköttetek? Az enyhnek még úgy aluszanak,hogy na! Gyertek mán át mennézni, hogy alusznak! Átmentünk, oszt én is mint kisgyerek, ott sürögtem, oszt arra emlékszek, hogy kinyitta az asszony a kamraajtót, oszt ott aludtak bent egymás hegyin-hátán, a lyánya meg az egyik legínyvel együtt. Mer' az asszony eldicsekedett vele, hogy úgy szeretik egymást, hogy mán együtt is hálnak. Hogy más lyány ne menjen hozzája, mer' az ü lyányával hál. Oszt ha mán tűnni fogják a faluba', hát maj' csak elveszi jobban" (Vargáné Bernáth Erzsébet, sz. 1920., örhalom).

24 Tudnak olyan esetekről is, amikor maga az anya beszélte rá a lányát. , Aki úgy jobbfajta vót, arra számot tartottak, akkor erőszakoskodtak a lyányok a legínyvel. Még szegény uram mesélte (sz. 1901.), hogy egyszer egy lyány el is vetette magát neki. Ü meg csak állt, nem mert hozzányúlni, mer' ha teherbe esik, akkor el kell venni. Pedig hogy tetszett is neki a lyány egy kissé, oszt rendes lyány vót, csak az anyja felbiztatta, hogy akkor majd elveszi" (Kanyoné Varga Márta, sz. 1913., örhalom)

26 Pontos felmérést végezni lehetetlen arra vonatkozólag, hogy a házasság előtt hányan vesztették el érintetlenségüket a leányok közül. A fiatalság társadalmi érintkezésének szabályai, a közösség ellenőrzése erős korlátot jelentettek,

2 7 ennek ellenére a magam részéről nem tartom kifejezetten ritka előfordulásúnak.

28 Tendencia jelleggel bizonyos különbségek is kimutathatók az egyes társadalmi rétegek között. Jobbágy lánynak nem kellett összefeküdni, talált vevőt magának könnyen — vallják. A vagyongyarapítás bűvkörében élő gazdacsalád idejekorán beletáplálta gyermekeibe a felfogást, mely szerint a birtoka jövőjit nem vesztegeti el senki azzal, hogy