Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

IRODALMI ELŐZMÉNYEK ÉS KUTATÁSI KÖRÜLMÉNYEK

dálkodtak a szülők irányításával. 175. A selem jobbágy elnevezésre nem találtam adatot (vö. Szabó I.-Szabó L., 1977.). 176. Szabóék szerint a szomszédos, börzsönyi területeken e réteg a volt jobbágycsaládok egy részének elszegényedésével jött létre (Szabó L-Szabó L., 1977. 454456.). Manga J., 1952. 65.). Én a kérdést üyen vetületben nem vizsgáltam behatóbban, mindössze az emlékezet segítségével ma átfogható időszakban már mint önálló réteget regisztrálhattam őket. Azt magam is tapasztaltam, hogy e rétegen belül a jobbágy-származás növelte az adott család társadalmi súlyát. 177. Ld. FélE., 1944.82. 178. Pl. 1950 körül Patakon fehérneműt, egy ünnepi öltözetet (általában ez volt a vőlegényruha), egy ajtós, állószekrényt kellett adni, továbbá egy dunnát, 2-3 párnát a hozzávaló huzattal. Ez természetesen szerényebb volt, mint az azonos rangú leány kelengyéje. 179. A zsellér, mint a legszegényebb réteg elnevezése Id. Manga /., 1952. 65., 66., Szabó I.-Szabó L., 1977.448. 180. Bár adatközlőim között vannak olyanok is, akik hosszabb-rövidebb ideig uradalmi cselédek voltak, kifejezetten az uradalmi cselédek szokásvizsgálatát nem tekintettem feladatomnak. Idevonatkozólag ismét utalok Zólyomi Józsefnek a Mailáth uradalom cselédei körében végzett kutatásának eredményeire (Zólyomi J., 1980.).