Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

IRODALMI ELŐZMÉNYEK ÉS KUTATÁSI KÖRÜLMÉNYEK

ról (Zólyomi J., 1978. 204.). 151. Általában a palócnak tartott területre vonatkozólag ld. erről Morvay /., 1977. 21., 23. 152. Szabó B., 1968. 41., 105-106. 153. Általános tendencia egész Nógrád megyében, hogy a nincstelen és törpebirtokos lakosság végsőkig ragaszkodott ahhoz, hogy a mezőgazdaságban találjon megélhetést. 154. Ld. részletesen Zólyomi J., 1978. 205. 155. Mihálygerge vonatkozásában ld. még Nyáry A., 1906. 296. 156. Ld. még Szabó Z., é. n. 45., 95., 102., 104., 109-110. - E szerző megállapításaival ellentétben, kutatásaim korántsem bizonyítják olyan egyértelműen e falvak hagyományos paraszti kultúrájának teljes szétesését az érintett időszakban. 157. Ld. még Szabó Z., é. n. 102. 158. Megjegyzem, hogy a város közelsége, elsősorban az őrhalmi,hugyagiésvarbói lakosság számára már a XVIII. századtól jelentős volt, ugyanis a balassagyarmati iparosok, kereskedők áruszállítási igényeinek kielégítésébe bekapcsolódtak e losonci út mentén, illetve közelében fekvő községek. Itt azonban nem a mezőgazdaságból kiszorult rétegről volt szó, hiszen - különösen eleinte - csak az egésztelkes jobbágyoknak volt fogatuk (Zólyomi J., 1968. 446-447.). 159. Szabó L., 1977. 4L, ld. még Szabó Z., é. n. 58., Szabó I.-Szabó L., 1977. 458. 160. Manga /., 1952. 74-75. 16 l.Ld. még Manga J., 1952.66., 79. 162. örhalom káposztatermesztéséről ld. FélE., 1938. 83. 163. Az Ipoly mente szomszédos, alsó szakaszának falvaiban végzett alapos, idevonatkozó társadalomnéprajzi kutatásaikat összegzik országos összefüggésekbe ágyazva a Szabó testvérek a Börzsöny néprajza kötetben megjelent, kitűnő tanulmányukban (Szabó I.-Szabó L., 1977.). Magam részéről kiemelten nem foglalkoztam e kérdésekkel, csak amennyiben anyagom megvilágításához, értelmezéséhez szükségét éreztem. E megfigyeléseket próbálom összegezni az alábbiakban. A hasonlóság aSzabóék által bemutatott anyaggal természetszerű, a részletes összevetés azonban jelen esetben nem feladatom. Csupán a fontosabb momentumoknál, megállapításoknál iktattam be néhány utalást. 164. Következtetéseim evonatkozásban megegyeznek Szabóék kutatásának tanulságaival (Szabó I.-Szabó L., 1977.). Más a véleménye Szabó Zoltánnak, aki a kisbirtokosok (, jobbágyok"), törpebirtokos szegényparasztok (,.zsellérek") és gazdasági cselédség rétegeire bontja általában az észak-magyarországi falvak társadalmát a két világháború között (Szabó Z., é. n. 43.).