Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

IRODALMI ELŐZMÉNYEK ÉS KUTATÁSI KÖRÜLMÉNYEK

vállkendovel takarja le. Elkíséri őket a templomba a bábaasszony is. A szerző kitér arra, hogy a halvaszületett gyermeket a bába temeti el egy cserépfazékban, minden szertartás nélkül, késő este vagy kora hajnalban. A falu határában van „olyan rész",

32 ahol jel nélkül az ilyen csecsemők nyugszanak. Végül felsorolja a gyermekbútorokat, az eddigieken túl: állóka, amelyben szerinte a gyermek járni tanul. Ezt követően ismét csak szórvány adataink vannak. Pápai Károly a karancsalji palócok viseletének bemutatása során leírja, hogy milyen ruhában ment a keresztanya keresztelőkor a templomba, s különbséget tesz aszerint, hogy ünnep- vagy hétköznap került sor a szertartásra. Érinti az anya avatáskor viselt öltözetét is.

33 Következő, e területet érintő dolgozatában a ház berendezését tárgyalván, felsorolja a „kisdednevelési eszközöket", amelyek helye a hálókamra vagy a padlás.

34 Versényi György összegyűjtött anyagából tudjuk, hogy Szécsényben is ismeretes volt az újszülött kezére kötött húr szemmelverést elhárító hatásának képzete, továbbá az a hiedelem, hogy ha szopós gyermek tükörben meglátja magát, nehezen jön majd ki a foga.

3 s Litkén a foggal született gyermeknek szerencsés életet jósoltak, valamint azt, hogy óriás lesz. Mindez érvényét veszti azonban, ha a bába titokban kihúzza a fogat. Ugyanebből a községből írja le a halvaszületett gyermek hétévenként hallható sírásával kapcsolatos hiedelmet, kibővítvén azzal, hogy a keresztelési szövegformula mellett el kell még mondani a következőket is: ha gyerek vagy, legyél Ádám, ha leány vagy legyél Éva.

36 Temesvárynál kevés azon adatok száma, amelyek egyértelműen Nógrád megyei helymegjelöléssel szerepelnek. Lakodalomkor szokás, hogy a menyasszony annyi gabonaszemet dob bele a kútba, ahány évig nem akar gyereket. Ha a terhes asszony lába dagadt, ebből arra következtetnek, hogy leánygyermeket szül majd. Szüléskor a görcsös fájdalmak ellen melegre párolt nyúlbőrt tesznek az asszony hasára. Első fürdetéskor az újszülött kezét és lábát lúdzsírral kenik be azon hitben, hogy így sohasem fagy majd meg. A gyermek csak egyéves korában kap ingecskét, hogy a teste meg ne törjön. A gyermekágyas arcát tejjel, tejszínnel kenik, azt remélvén, hogy így májfoltjai hamarabb elmúlnak. Mastitis gyógyítására a következő szereket ismerik borogatásként: vajjal kevert juhganéj, belladonna mag és gyökér, papsajt főzete, főtt cékla, gomba.

3 7 Benkóczy Emil közelebbi helymeghatározás nélkül közli a hiedelmet, miszerint, ha az állapotos asszonyt feszület fájáról hasított forgáccsal megfüstölik, szerencsés szülése lesz.

38 Nyáry Albert 1906-os mihálygergei közleménye részben korábbi gya-