Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

IRODALMI ELŐZMÉNYEK ÉS KUTATÁSI KÖRÜLMÉNYEK

szertartás résztvevőiként csak a keresztszülői párról történik említés. A templomból hazajövet megvendégelik a komáékat, van kolbászos leves, rántottat sütnek,

15 mákos- vagy túrós főtt tésztát, mézespálinkát, bort adnak. Jelen van a házi nép is. Ezt követően, két hét múlva tartják a poszrikot.

16 A — közelebbről meg nem határozott — rokonokat, ismerősöket a bába hívja meg. Annyi azonban kiderül, hogy leány vagy legény nem lehet a vendégek között. Az ünnepi ebéd szokásos ételei: marhahúsból főtt leves gerslivel, káposzta disznóhússal, csirke, metélt csíkkal,

11 tüdőből, májból főzött savanyú leves, vajazott tejbekása. A jobbmódúaknái sült is kerül: kacsa vagy liba. A vendégek a bába által asztalra tett tálba adakoznak a fekőnék (gyermekágyas), a komáék 2-3 pengőt, a többiek 5—6 garast. A bába külön gyűjt a maga számára is, körbejárván egy tányérral, amelybe ki-ki 1-2 garast dob. A nagyszámú, nemegyszer 40 főnyi vendégsereg a bor, pálinka mellett hamarosan dalolni kezd, majd táncra is perdülnek. Feltehetőleg ilyenkor adják ki a bába járandóságát, ami negyed kilo. búza, egy morványkalács és egy túróslepény. Az anya szülés után egy hétig marad ágyban, s első gyermeknél négy, különben három hét elteltével kerül sor az avatásra. A gyermeket két évig a ringó bötsőben tartják. A szoptatás időtartama másfél—két és fél év, fél éves korától azonban már adnak neki tejkét, levest, kását is. — Figyelemre méltóakReguly megfigyelései a születéskorlátozásra vonatkozólag. Ha a menyecske túl fiatal (14 éves), egy darabig még nem hálnak együtt az urával, hanem anyósával alszik egy helyiségben.

18 Másutt írja, hogy általában a fiatalok első évben alig hálnak együtt, s csak ha már a család nőtagjai úgy döntenek, hogy aktuális a gyermekáldás, akkor oldják fel e hallgatólagos tilalmat. Az absztinencia mellett azonban más védekezési módot is ismernek az asszonyok: ...sokszor meg van a menyecske tanítva, hogy a dolog közt félre rántja magát...

19 — A komasági kapcsolatot Reguly szerint nagyra tartják, megszólítás: keresztkomám uram, s magázzák egymást. Gyakorlatilag azonban koma, komaasszony szinte mindenki a faluban, részint mert a rokonságból bárki keresztkomája az egész rokonság számára koma, másrészt a fogadott komaság (ifjúkori komafogadás szokása) révén.

20 Ezután több mint három évtizeden keresztül csak néhány elszórt, s esetenként nem is mindig megbízható adatot találunk. Pap Gyula a salgóvidéki palócokról írott bevezetőjében megállapítja, hogy 1850-ig elenyészően ritka esetnek számított a „hajadoni szüzesség" elvesztése, utóbb azonban már gyakrabban előfordul, s okát a házasságkorlátozásban,

21 s a „szabadságos katonák túlnyomó számában" látja.

22 Pintér Sándor