Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

IRODALMI ELŐZMÉNYEK ÉS KUTATÁSI KÖRÜLMÉNYEK

tokát tartalmaz. Részint emiatt, részint az ilyen források csekély száma, e feljegyzések lokalizációs nehézségei

3 miatt célszerűnek látszott tágabb területi egységet figyelembe venni: hozzávetőlegesen a történeti Nógrád megyét a szlovák—magyar nyelvhatárig, s esetenként a szomszédos Hont megyei Ipolyvölgyet. Legkorábbi fonás Szeder Fábián 1819-es ismertetése, amely azonban mindössze egy adattal szolgál: a gyermekágyas asszonyt, különösen télen, a fűthető házban (szoba) helyezik el.

4 Első összefüggő leírásunk a század közepéről való. Garády nevű szerzője a szlovák betelepítésű ősagárd község keresztelési szokásairól ad — módszerét tekintve a maga korában országos viszonylatban is figyelemre méltó - beszámolót.

5 Az anya, mihelyt megbizonyosodik állapotának változásáról, sürgősen közű ezt valakivel, nehogy a gyermek néma maradjon. Terhesség alatt is változatlanul kiveszi részét a legnehezebb munkákból. Miután világrajött a gyermek, s összeszedték a keresztelői lakomához szükséges kellékeket, elmegy a bábaasszony egy üveg pálinkával felkérni a komákat, s közben sűrűn kínálgatja az italt, hogy az újszülött élete szerencsés legyen. A komapárok száma hat, de előfordul, hogy több is. A felkérést nagy társadalmi különbség esetén (cigány!) is kötelező elfogadni, s majdan az illetőt visszahívni. Elsőszülöttnél a komák között mindig van egy legény és egy leány. A keresztelés napján a komák a templomnál gyülekeznek, a házhoz csak a keresztanya

6 megy a csecsemőért. Közvetlenül az egyházi szertartást követően tartják a lakomát.

7 Ilyenkor a bába vagy a keresztanya egy kendőt terít az asztalra, s ebbe minden meghívott „tehetsége" szerint (50—30, esetleg ennél is kevesebb krajcárt) un. keresztségpénzt tesz, amiből az anya legtöbbször ingecskére való gyolcsot vesz a gyermeknek. A keresztanya, továbbá a legény- és leánykoma tartozik még valami ruhafélét is ajándékozni keresztelőkor az újszülöttnek. Az anya ezt honorálja, amikor visszahívják keresztanyának, illetve a leánykomának lakodalmára egy főkötőt kell adnia. A keresztelői lakoma bőséges evés, ivás, áldáskívánások, dalolás közepette zajlik, a módosabbaknál dudás is kerül, s táncra perdülnek. Ez alkalomtól kezdve a komák, komaasszonyok (beleértvén a legény- és leánykomát is) magázzák egymást. A keresztelőt követő napokban legalább 4—5 alkalommal (gazdagabbaknál többször is) visznek többféle ételt a gyermekágyasnak komaasszonyai.

8 Legalább egyszer szerepelnie kell az étrendben tyúknak, utoljára pedig egy nagy tál kalács szokásos. Úgy illik, hogy ilyenkor a komaasszonyt megvendégeljék, borral kínálják. A gyermekágyas lepedőkkel körülvett ágyban fekszik.