Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

CSECSEMŐKOR - Csecsemő a mezőn

„A nap számosok tói hallottam. Mákhajat is főztek, hogy aludjon a gyerek, csak mehessenek dolgozni, napszámba, ahová ígérkeztek*' (Kmettiné Mitasz Rozália, sz. 1934., Ipolyvece). Nehéz megállapítani, hogy mennyi idős koráig volt bölcsőben a gyermek. Amíg pólyába kötötték, addig feltétlenül. De legtöbben utána is éjszakára abban készítettek fekhelyet neki, ameddig csak elfért benne. Vannak, akik úgy vélekednek, attól függött, milyen természetyi vöt a gyereknek: ha nyugtalanul aludt, hamarabb kivették a bölcsőből, mert féltek, hogy kiesik belőle, felborul vele. Mások úgy fogalmaznak, hogy addig tartották bölcsőben a gyermeket, amíg ki nem mászott belőle, tehát a fejlettségétől függően. Számított az is, mennyi idő múlva született a következő apróság a családban. Bár tudnak olyan eseteket is, amikor két gyermek aludt szorultságból egyszerre egy bölcsőben.

126 - Amikor kikerült a bölcsőből, a masinaszögben deszkák segítségével csináltak neki hevenyészett fekhelyet, hacsak nem az öregmaminak volt ott a hálóhelye. Akkor a karoslócdn ágyaztak meg a gyermeknek. Ha volt még ágy, nagyobb testvérével fektették össze. A bölcső vidékünkön általában véve a 40-es években szorult ki a használatból a gyermekkocsi javára.

1 2 7 Részletesebben vizsgálva: gyűjtőterületem nyugati részén már a 30-as években megtaláljuk az új alkalmatosságot, mégpedig a legszegényebb rétegnél. A fővárosban dolgozó férj vett meg ott egy használt gyermekkocsit. Ludányhalásziban és attól északra, a losonci út mentén fekvő falvakban ugyancsak 1930 körül jelenik meg a gyermekkocsi, de a nagygazdák körében. Sokszor ezek még vesszőből fonott, nagyméretű alkotmányok. Ezzel szemben örhalomban az első gyermekkocsit csak 1947-ben vette a falu egyik jógazdáj

a, s az 50-es években is többen használtak még bölcsőt, csakúgy, mint Ipolyszögön és Csesztvén. Csecsemő a mezőn Dologidőben a család érdeke azt kívánta, hogy minél előbb számíthassanak az anyára a határbéli munkákban. Mint láttuk, nagycsaládban, generációs családban a gazdasszony napközben ellátta a gyermeket. Kezdetben ezt bonyolította, hogy az anyának szoptatni kellett. Másrészt sokszor még a nagyanya nem volt olyan öreg, s mivel szükség volt a mun-