Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

CSECSEMŐKOR - Ruházat

is tartozott az öltözethez, s azok slingelt szegése kilátszódott a ruhácska alól. Ez nem csak kislányra, hanem fiúra is érvényes volt. A kezeslábas elterjedésével átmenetileg erre, valamint a meghosszabbított használatú kising fölé húzták a szoknyát a gyermekre, különösen hűvösebb időben. 90 Másutt a kezesiábas-bugyogó a fiúknál az alsószoknyát helyettesítette ekkor már. A zobony viselete végleg csak az 50-es évek második felében szűnt meg. 91 Helyette kezeslábasre'Ar/i (ez már elől gombolódó, gyári kötöttkabát) összeállítást adtak felsőruhaként a gyermekre. Kislányok­nál olyan átmeneti forma is kialakult helyenként, hogy ehhez még egy kis szoknya vagy kötény is tartozott. A hideg ellen leánykának, fiúnak egyaránt, maradékanyagból készült kendőcskével kötötték be a fejét, majd a kezeslábassal együtt megjelentek a különböző formájú bolti sapkák. Egy-másféléves gyermeknek lábbehje nemigen volt, legfeljebb télre készített az anyja neki valami rongyból he­venyészett papucsfélét. 92 A magasszárú cipőcskék a 20-as évektől terjed­tek a jógazdák körében. 9 3 Ezen, a speciálisan gyermeknek készült öltözetdarabokon kívül, al­kalmüag az időjárás viszontagságai ellen használhatták családtagjaik ruha­darabjait is. Pl. anyja téli köznapló fejkendőjével átkötötték a felsőtestét, nagyobb testvérük mellényét, kabátját húzták rá stb. Az egy—másféléves gyermekek hagyományos viseletének átalakulása, mint láttuk, részleteiben esetlegesebb, az általános érvényű, főbb tenden­ciák azonban kirajzolódnak. A mezőgazdaságból élő, hagyómányőrzőbb falvakban, illetve üyen rétegeknél konzerválódnak a régi alapformák, a tehetősebbeknél viszont a felhasznált anyagok mind értékesebbek, nő a díszítettség, bizonyos kistáji eltérések immár a legfiatalabbak viseletében is megjelennek. Pl. örhalomban, Hugyagon a galárisos-sipka. Ugyanitt a 20-as években másféléves kislány ünnepen a női viseletben éppen szoká­sos formájú köténykét kap az előkés-szoknyához. A szükségletet meg­haladó mennyiségi felhalmozódás azonban még a nagygazdáknil sem következik be a hagyományos viseleten belül. Mire ezt a gyermekszám csökkenésének mértéke indokolttá teszi, akkorra áttérnek a boltban vá­sárolt ruhafélékre, s immár az úri rétegekkel igyekeznek felvenni a ver­senyt. A városokkal megélhetési kényszerből szorosabb kapcsolatba ke­rülő falvak, rétegek hamarabb veszik át a legolcsóbb bolti termékeket, illetve azok mintájára átmenetileg maguk is készítenek új formájú ruha­darabokat. Pl. maradék flanellből hosszú nadrágot, kis kabátfélét varrnak. Ezen belül azonban a legtovább megmaradnak a minimális ruhakészlet

Next

/
Oldalképek
Tartalom