Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)
KERESZTELŐ - Komák kapcsolata
149. Ezzel függ össze Zólyomi J. azon adata, hogy a menyasszonyt a keresztanyja kíséri asszonyavatásra a sekrestyébe (Zólyomi J., 1980. 276.). 150. Ez sem kis költségbe és fáradtságba került. Pl. Drégely palánkon: Nagyon finom vajas kelett-tésztábul süttük. A torták helyett vót ez. Majd egy méter hosszú vót, gyertyák égtek rajta. Olyan cifraságok vótak rá tésztábul csinyálva: kis madarak. Vót rendesen csőrük, meg szemük. Meg papirbul rózsa, szekfű rajta. Dejtáron fenyőgallyakkal, pántlikákkal díszítették. - Ld. még Zólyomi/., 1980. 295. 151. Ld. még Zólyomi J., 1980.278. 152. A keresztszülők lakodalmi teendőihez, kötelezettségeihez hasonló adatokat ld. még PMNA: 90., 91., 92., 251., 291., 329. 153. Ezeknek (ti. az örömszülők egyik fiútestvérével együtt voltak kocsmárosok.) az vót a reszortjuk, hogy a pincébül, spajzbul a teli üvegeket kiadják a vőfélyeknek, ők figyeltek arra, hogy bor legyen az asztalon. Ők zárták a pincét is, nehogy hívatlan személy odamenjen és a bort elengedje (Kmettiné Mitasz Rozália, sz. 1934-Jpolyvece). 154. Vö.ÖrsiJ. idevonatkozó, részletes felméréseivel (ÖrsiJ., 1974.361-362.). 155. Hasonlót tapasztalt Karcagon ÖrsiJ., 1974. 361. 156. Ezek szintén egybeesnek Örsi J. megállapításaival (Örsi J., 1974. 363.). 157. Altalánosnak látszik. Ld. Gergely K., 1974. 147., Örsi J., 1974. 361-362. 158. Ld. még Manga J., 1968.149-150. 159. Ez eüentétben áü a karcagi gyakorlattal, ahol a nagyobb munkákba bese-. gített a keresztgyermek (ÖrsiJ., 1974. 361.). 160. A keresztszülő temetésén a keresztgyermeknek sajátos kötelezettsége nem volt. Előfordult, hogy a keresztfiú segített vinni a koporsót. Azonban e feladatnál elsőként javakorabeü, közvetlen vérségi rokonok jöttek számba, aztán az elhunyt sógorai, s csak üyenek hiányában vették igénybe a keresztfiú segítségét. Hasonló volt a helyzet abban, hogy ha nem volt arra alkalmas közeli vérrokon, vihette a keresztfiú a keresztet a temetési menet élén. Amíg a halott kiterítve feküdt otthon, a komáék, s velük vagy külön gyermekeik is mentek imádkozni, s amíg a tor szokásban volt, ők is hivatalosak voltak, mint közeü rokonok. A ravatal körül csak a vérrokonok után állhatott a keresztgyermek. 161. Ld. még A magyar nyelvjárások aüasza 481. és 482. térkép Patakra és Ludányhalászira vonatkozó adatát. 162. Ld. még Reguly A., 1975. 19., 20. 163. Hasonló változásról tudunk pl. Kalotaszegen is, ahol a komám uramat 1940 körül mindinkább felváltja a „komám" forma (KreszM., I960. 229.). 164. Általános jelenség (ld. Fél E., 1944. 10., Manga J., 1952. 76-77.,Morvay J., 1956. 213., Reguly A., 1975. 19. Tóth F., 1975. 143. stb.).
