Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

KERESZTELŐ - Keresztelő

A templomi szertartás ideje szükségszerűen halasztódik. A vasárnapi keresztelés igényéhez alkalmazkodott az egyház is, sőt a papok idevágó további kezdeményezései mindinkább lehetővé teszik az ünnepélyesség fokozását. Az ünnep tartalmában változatlanul helyet kap az újszülött világrajötte fölötti öröm, de ezen örömbe már fokozottan bennefoglaltatik az is, hogy a fiatalasszony szerencsésen túlesett a szülésen. Változatlanul nagy szerepe van a szórakozás igényének. A közös szórakozás jelentőségét növeli, hogy együtt a család, hiszen már a fokozott mobilitás következtében erre ritkábban van lehetőség. Az ünnepi evés-ivás jelentősége csökkent, hiszen ma már nem szükséges ilyen, rendkívüli alkalom ahhoz, hogy költségesebb ételeket fogyasszanak. Ez is belejátszik abba, hogy az ajándékozásban immár kifejezetten a gyermek számára vásárolt, értékes árucikkeké lett a döntő szerep. Az ilyen üányú, szükséglelet, ésszerűséget meghaladó versengést vitathatatlanul motiválják a korábbi gyökerű presztízsszempontok, lehetőségét pedig a falusi lakosság anyagi helyzetének általános javulása teremtette meg a 60-as évektől. Az ünnep vázlatosan a következőképpen zajlik le. A vendégeket alkalomszerűen hívja meg a házaspár, többnyire, amikor az iUe tők eljönnek meglátogatni az anyát és a csecsemőt. A résztvevők köre továbbra is inkább a családra terjed ki, bár legújabban a fiatalok függetlenségének növekedésével, barátok, munkatársak is számba jöhetnek.

11 9 A gyermeket a keresztanya és az anya viszik a templomba, a bába helyett most az anya segédkezik. Valamennyi meghívott jelen van az egyházi szertartáson, ezt a szülők el is várják. Utána a férfiak, gyerekek többnyüe az újszülött családjával tartanak, az asszonyok viszont hazamennek az ajándékokért. Mindössze Drégelypalánkon találtam eltérést, ahol a keresztszülőkön és szülőkön kívül más nem marad a templomban, mise után egyenesen a házhoz mennek, ahol legtöbbször valamelyik nagyanya vagy a szülők nőtestvére fogadja őket, és ott várják be a többieket. Az ebédre aki úgy hízelkedni akar, meghívja a papot, avagy a tsz-elnököt, tanácselnököt is, de ezt a közvélemény nem helyesli. A vendégeknek ma is szokás ennivalót vinni, de főtt ételt nem, csak cukrászdában megrendelt tortát, süteményeket. Vannak, akik maguk készítik, de ők is már igyekeznek minél különlegesebb tésztaféléket sütni. Általában a keresztszülő veszi a gyermekkocsit,

120 a közeli rokonok aranyláncot, fülbevalót ajándékoznak (fiúgyermeknek is!), de legalább valami értékes ruhaneműt ülik mindenkinek vinni.

121 A megérkezett vendégeket a legkülönfélébb italokkal, csemegékkel kínálják, majd egy óra felé kezdődik az ebéd, amit a háziak fedez-