Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)
KERESZTELŐ - A születés hivatalos bejelentése - A keresztszülők kiválasztása
got. Elvileg ilyenkor még vissza lehetett lépni, de példára nemigen adódott Patakon, Dejtáron, örhalomban a keresztszülők csak megköszönték a látogatást, a többi helyen azonban nagy ellátást adtak, megemberelték a bábanénit. Kínálták pálinkával, süteménnyel, volt aki kolbászt, szalonnát vett elő, tojást sütött, s tejeskávét, télen melegbort adtak mellé. Módos gazdánál pénzadományra is számíthatott. Ludányban, Halásziban visszaüzentek a bábával, hogy vállalják a keresztszülői tisztet. A család kifaggatta a fogadtatásról, ebből igyekeztek következtetni, mennyire szívesen veszik a komáék a felkérést. A többi községben a keresztanya ment mindjárt személyesen bejelenteni, hogy köszönik a megtiszteltetést, elfogadják. Ha nem elsőszülöttről volt már szó, akkor is értesítette a keresztszülőket a bába, de ilyenkor csak egy pohár pálinkával kínálták meg. - Mióta kórházban szülnek az asszonyok, e szokás természetesen elmaradt. A komaságra történő felkérést nem illett visszautasítani még akkor sem, ha a felkértek mást választottak volna eredeti szándékuk szerint. Kivéve, ha ünnepélyes keretek között kötöttek már egyezséget korábban. Ilyen vonatkozásban azonban a felkérők jóelőre tájékozódtak. — Cigány meghívását nem volt kötelező elfogadni. 29 Az 1910-es évektől kezd terjedni, hogy inkább a rokonságból választják a keresztszülőket. 30 Leghamarabb Patakon, Dejtáron, Ipoly szögön és Balassagyarmaton vált általánossá. 31 A többi községben a két világháború között jelentkezik ugyan e tendencia, de csak a 40-es évektől mondható jellemzőnek. Ezt elsősorban gazdasági okokra vezetik vissza. Balassagyarmaton a háború okozta szegénységgel hozzák közvetlenül összefüggésbe. Másutt a keresztelői kötelezettségek, később részletesen tárgyalt, megnövekedésével magyarázzák. Mind többen gondolkoztak úgy, hogy ha már költekezni kell, az inkább maradjon a családon belül. Különösen akkor, ha a komáék szerényebben viszonozták az ajándékokat. Ugyanis a szegényebb családok mind nehezebben bírták az ajándékozás körül kialakult, presztízs-jellegű versengést. Az idegen komaasszonyt a tágabb közösség is figyelemmel kísérhette, ezért sokszor erején felüli költekezésre kényszerült. Ugyanakkor a közvetlen rokonság méltányolta az illető anyagi nehézségeit. „Az idegen jobban készül, nehogy megszólják, a rokon meg ha hoz jó, ha nem, nem. Abba nem lát bele senki" (Csima Jánosné, sz. 1911., Ipolyszög). Hozzájárult az új gyakorlat elterjedéséhez az a körülmény is, hogy a testvéreknek, közeli rokonoknak úgyis illett megajándékozni az újszülöttet, ételt vinni a gyermekágyasnak, miért ne közülük válasszák a keresztanyát?
